Dan Şova, Victor Ponta miniszterelnök volt kampányfőnöke ügyében két hete szavaztak a szenátorok. A jelenlévők többsége támogatta ugyan a politikus kiadását, a szenátus vezetése mégis azt közölte, hogy nem lehet őrizetbe venni Şovát, mert a voksolásnál nem volt meg a minősített többség, vagyis a szenátus teljes létszámának fele plusz legalább egy szavazat. Közben kiderült, hogy csak a szenátus házszabálya, valamint a szenátorok és képviselők jogállását szabályozó törvény kér minősített többséget egy törvényhozó őrizetbe vételének engedélyezésénél, az alkotmányban viszont egyszerű többség szerepel.
A nagy politikai vihart kavaró ügyben többen is alkotmányossági óvást emeltek. Az alkotmánybíróság a Leg­felsőbb Bírói Tanácsnak adott igazat, amely azt kifogásolta, hogy a szenátus mindössze egy közleményt adott ki az ügyben, holott döntéséért egy hivatalos határozatban kellett volna felelősséget vállalnia. A taláros testület viszont elutasította Klaus Johannis államfő beadványát, aki mulasztással vádolta a törvényhozást, a parlament ugyanis a Şova-szavazás óta eltelt időszakban az alkotmányos előíráshoz igazította a szenátus házszabályát és a szenátorok és képviselők jogállását szabályozó törvényt. Az államfő alkotmányos pana­sza így időközben okafogyottá vált. A Nemzeti Liberális Párt (NLP) pedig hivatali visszaéléssel vádolta Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnököt, amiért egy úgymond alkotmányellenes szabályzatra hivatkozva akadályozta meg a kormánypárti politikus őrizetbe vételét. Az NLP a Şova-ügyben rendezett szavazás eredményének újraértelmezését kérte az alkotmánybíróságtól, ez azonban elutasította illetékességét.
Az államelnöki hivatal közleményben szögezi le: az államfő tudomásul vette az általa megfogalmazott és benyújtott óvás esetében hozott döntéseket, és leszögezi, hogy a taláros testület döntéseinek kötelező jellege a szenátust is arra kötelezi, hogy a döntésnek megfelelően járjon el. Călin Popescu Tăriceanu, a felsőház elnöke pedig kijelentette, semmi kétség nem férhet hozzá, hogy a szenátus aláveti magát az alkotmánybíróság Şova-ügyben hozott döntésének, hozzátéve, a forradalom óta eltelt 25 év alatt a parlament soha nem közölt a Hivatalos Közlönyben negatív határo­zatokat, és a testület döntése megváltoz­tatja a parlamenti hagyományt.
Az alkotmánybíróság tegnap elfogadott határozatai nyomán még nem egyértelmű, hogy a korrupcióellenes ügyészség rács mögé küldheti-e majd Dan Şovát, a kormánypárt egyik legbefolyásosabb politikusát. A hírtelevíziókban megszólaltatott elemzők közül többen arra számítanak, hogy amennyiben megjelenik a Hivatalos Közlönyben a Şova őrizetbe vételét elutasító szenátusi határozat, azt – alkotmányellenes lévén – meg fogja semmisíteni az alkotmánybíróság, és így újabb szavazásra lesz szükség.
A Dan Şova körüli politikai botrányban az Egyesült Államok, Nagy-Bri­tannia és Hollandia bukaresti nagykövetsége is állást fogalt. Rámutattak: elvárják a bukaresti parlamenttől, hogy ne akadályozza az igazságszolgáltatást.