Sorozatunk címének kérdését leggyakrabban a gyermekkorból kinövő ifjak a serdülőkorban teszik fel. Olyan helyzet ez, mint a magasból széttekintő ember, aki addigi szűk élettere után a nagyvilág változatosságát a mindenséget átfogni kívánás élményével éli meg.
Még nem tud, mit kezdeni rohamosan nyurguló termetével, keze ügyetlen... De érett nemiségük a lányokat már ,,nagykorúsítja", és barátnők kisebb-nagyobb társaságában beszélik meg az első randihoz illő magas sarkú és csőrös orrú cipőt (kiudvarolva a ,,büszke" mamától). A fiúk több időt töltenek a tükör előtt, és a mindenkori apák büszkeségére karácsonyra borotvát kérnek. Izmaik telnek, és fitogtatják is baráti bakalódások és galerik közösségében. Már túl vannak a titkos nemi kielégülésen, most már ehhez partnert keresnek iskolák, baráti családok, bulik leánytársaságában. Udvarlásuk kissé a közönségesség felé hajlik, leplezendő ifjonti gátlásaikat, de azért rákapnak a versírásra is, mert tudott tény: barátnőjükhöz nincs hasonlatos a föld kerekén. A lányok? Nos, ők sírnak, és komorak leányszobájuk sztárokkal tapétázott falai között. De ez gyakran oldódik ,,vihogásban" (így mondják a fiúk), ha elmesélik a randiélményeket.
Eközben alakulgat szellemi életük is. Ez a szocializálódás igen sok előfeltételt igénylő állapota: más falun, más városon, más a szülők társadalmi, anyagi helyzete és képzettsége szerint. A fiúk — ők egy-két évvel később ,,érnek be" — napjainkban sokat ülnek a számítógép előtt. Élvezik a világháló információs és ismerkedési előnyeit. A mobiltelefon mindkét nemnél elengedhetetlen ,,kapcsolattartási" eszköz.
Kialakul szellemi és sport iránti érdeklődési körük. Ez mindig baráti társaságot feltételez. De van, aki kevésbé igényes. Inkább a pénzszerzés irányába fordulva keres esetleg kalandos, külföldi utazást is lehetővé tevő munkát. Mások egyetemre készülnek. Olykor mindegy, milyenre, fontos a diploma. A szülők pedig akár két-három egyetemet is ,,finanszíroznak".
Megnő a konfliktushelyzetek száma a családi kisközösségen belül. A szülők még nehezen viselik el, hogy másodrangú helyzetbe jutottak a barátokkal szemben. Az ,,új nemzedék" ezt visszahúzó, konzervatív próbálkozásként éli meg. A lányos anyák egyfolytában rettegnek, de a felvilágosító munka többnyire elmarad, s a a lányok nőiségük nagy pillanatát is maguk élik át, nem kis stresszállapotban.
És amikor mindezt a fiatal felnőtt túléli depresszió és lelki betegség nélkül, úgy emlékszik vissza rá, mint élete legszebb éveire.
