Légvédelmi rakétákat Iránba

Oroszország az ENSZ Biztonsági Ta­ná­csának 2010. június 9-én az iráni atom­program miatt Teheránnal szemben hozott büntetőintézkedései keretében függesztette fel a 2007-ben Iránnal kötött, 800 millió dollár értékű fegyverszállítási szerződésének teljesítését. Irán kártérítésként négymilliárd dollárt követel a genfi nemzetközi választott bíróságon Moszkvától.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a tegnapi bejelentéshez hozzáfűzte, hogy a fegyverzet kizárólagosan védelmi célokat szolgál, nem képes támadásra, és nem veszélyeztet egyetlen Irán térségében lévő országot, így Izraelt sem. Lavrov azzal is érvelt, hogy Iránnak nagy szüksége van a korszerű légvédelmi rakétarendszerekre, különösen a Jemenben zajló események tükrében. Szerinte mivel a hatok haladást tapasztaltak az iráni atomprogram ügyében, nincs már szükség az önként vállalt orosz embargó fenntartására. Megjegyezte, hogy Oroszország nem akar pénzügyi veszteségeket és azt sem, hogy a tekintélyén csorba essen. Igor Korotcsenko orosz katonai szakértő emlékeztetett arra, hogy az Sz–300-asokra nem terjedt ki az ENSZ-szankció, a szállítások leállítása orosz döntés volt.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter januárban Iránba látogatott, és a két ország katonai együttműködésének erősítéséről írt alá megállapodást. Az amerikai külügyminisztérium ezt követően ismét arra figyelmeztette Moszkvát, hogy nem lenne elfogadható az orosz légvédelmi rakétakomplexumok Iránba szállítása.