II. Margit a dán Schleswig-Holstein-Sonderbourg-Glücksbourg-dinasztia sarja. A Dánia és Norvégia német megszállását követő napokban, 1940. április 16-án született Koppenhágában IX. Frigyes király és Ingrid királyné (VI. Gusztáv Adolf svéd király lánya) első gyermekeként. A királyi párnak még két leánygyermeke született. Margit tizenhárom évesen lett trónörökös, amikor Dániában – Európa egyik legrégebbi, 800 óta fennálló monarchiájában – az alkotmánymódosítás lehetővé tette, hogy ha az uralkodónak nincs fiúgyermeke, nőági leszármazottja is örökölhesse a trónt.
Alapfokú iskoláit Dániában végezte. 1960 és 1965 között a koppenhágai egyetemen tanult filozófiát és államtudományokat, majd Cambridge-ben régészetet. Az aarhusi egyetemen politológiát, a párizsi Sorbonne-on jogot és művészettörténetet, Londonban közgazdaságtant hallgatott. Több nyelvet is elsajátított, jól beszél angolul, franciául, németül és svédül. Katonai kiképzése sem maradt el, a királyi légierő kötelékében teljesített szolgálatot.
Margit hercegnő 1967. június 10-én kötött házasságot egy francia diplomatával, a londoni nagykövetség titkárával, Henri de Laborde de Monpezat-val, aki a frigy révén Henrik herceg lett. Két fiúgyermekük született, a jelenlegi trónörökös, Frigyes 1968-ban és Joakim 1969-ben. Már mindketten házasok, több gyermekük van.
Dániában a királyság alkotmányos, örökletes monarchia, a törvényhozó hatalom az uralkodó és a parlament között oszlik meg. A király(nő) törvényjavaslatokat terjeszthet a parlament elé, feloszlathatja a törvényhozást, és a parlamenti erőviszonyok figyelembevételével ő nevezi ki a felelős kormányfőt és a kormány tagjait. A végrehajtó hatalmat a kormánnyal együtt gyakorolja. IX. Frigyes király már 1958-tól, 18 éves korától bevonta lányát az Államtanács munkájába, apja távollétében elnökölhetett az üléseken. Így már felkészülten lépett trónra 1972. január 14-én, apja halála után. A valóban királyi termetű, harmonikus, nyugodt természetű királynő négy évtizedes uralkodása politikai válságok és botrányok nélkül telt el. Uralkodói jelmondata: „Isten segítsége, a nép szeretete Dánia ereje.”
II. Margit sokoldalú, intelligens, kreatív, hihetetlen munkabírású személyiség, akiért rajonganak alattvalói. Rendszeresen tart nyilvános fogadásokat. Beszédeit, amelyeken átsugárzik közvetlen személyisége, mindig maga írja. A művészetek nagy kedvelője, de nemcsak szakértő pártoló, hanem alkotó is. Sokáig álnéven adta közre műveit. 1981-ben például férjével lefordította dánra Simone de Beauvoir Minden ember halandó című művét. 1988-ban állították ki először Koege város múzeumában 1970 és 1988 között készült alkotásait: rajzokat, festményeket, hímzéseket, ruhákat és érméket. 2002-ben J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című klasszikusának dán kiadását illusztrálta. Postabélyegeket is tervez. Nevéhez fűződik több színdarab és televíziós sorozat kosztümjeinek, színpadképének tervezése, többek között az Andersen-mesék díszlettervezőjeként aratott sikereket. 2012-ben a koppenhágai Tivoli Színház számára ő tervezte A diótörő című balett új bemutatójának jelmezeit és díszleteit. Festményeit több külföldi kiállításon is bemutatták. Sohasem készít portrékat, csak tájképeket. 2012-ben –uralkodása kezdetének 40. évfordulója alkalmából – műveiből minden korábbinál nagyobb kiállítása nyílt Koppenhágában.
A dánok büszkék királynőjükre, úgy tartják, hogy ő az egyetlen igazán tehetséges művész a világ uralkodói között. A dán uralkodónő idős kora ellenére is modern, energikus, aki alkalmazkodik a társadalmi változásokhoz, újévi televíziós üzeneteiben időszerű etikai kérdésekkel is foglalkozik. Mindig frissen, jókedvűen jelenik meg a nyilvánosság előtt, kedveli a színes ruhákat, merész kalapokat. De neki is megvannak a gyengéi: szenvedélyes dohányos, ezért mondják Dániában az erősen cigarettázókra, hogy úgy füstöl, mint Margit királynő. Szeret utazni, térdműtéte óta azonban ritkábban kel útra.
