Hashim Thacit, a Ko­szovói Felszabadítási Had­sereg (UCK) egyik vezetőjét 1997-ben távollétében egy szerb bíróság tíz év letöltendő börtönbüntetésre ítélte terrorizmus miatt, az elfogatóparancsot pedig azóta sem vonták vissza. A koszovói külügyminiszter viszont meg­erősítette, hogy részt vesz azon az április 23–25. közötti, az európai integrációs folyamatról szóló belgrádi konferencián, amelyet az Ifjúsági Oktatási Bizottság nem kormányzati szervezet rendez.
Thaci és a szerb politikusok viszonya az 1998–99-es szerb–koszovói fegyveres konfliktus idején történtek ellenére viszonylag rendezettnek mondható. Két évvel ezelőtt Brüsszelben, akkor még kormányfőként, Thaci az akkori miniszterelnökkel, Ivica Daciccsal megállapodott a Belgrád és Pristina közötti helyzet normalizálásának körülményeiről. A két politikus azóta számos alkalommal ült tárgyalóasztalhoz, legutóbb egy hónappal ezelőtt Pristinában találkoztak. A normalizálási folyamatban Dacic és Thaci jelenleg külügyminiszterként vesz részt.
A szerb közvélemény szemében Thaci az 1990-es években háborús bűnösnek és terroristának számított, mert a szakadár UCK akkoriban támadásokat hajtott végre a szerb rendőrség és a hadsereg tagjai, valamint a szerb hatóságokkal együttműködő koszovói albánok ellen, és a szerb lakosság módszeres megfélemlítését, elűzését szolgáló különítményei is voltak, amelyek a feltételezések szerint számos gyilkosságot hajtottak végre. A félkatonai szervezet célja az volt, hogy Koszovó elszakadjon Szer­biától. Tevékenységével hoz­zájárult az 1998–99-es koszovói szerb–albán fegyveres harcok kitöréséhez, illetve ahhoz, hogy Slobodan Milosevic jugoszláv elnök etnikai tisztogatást kezdjen Szerbia főként albánok lakta déli tartományában.
Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét, és első miniszterelnöke Hashim Tha­ci lett. Koszovó önállóságát Szerbia azóta sem ismeri el. Amennyiben Szerbia nem retten vissza egy diplomáciai botránytól, a koszovói külügyminiszter akár a rácsok mögött is találhatja magát belgrádi látogatása során.