Lukács Róbert, Lemhény község polgármestere volt a házigazdája a felső-háromszéki polgármesterek szerdai soros találkozójának, melyen meghívottként Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke és Kovács Ödön megyemenedzser is jelen volt. A fő vitatéma a községi legelők üzemterveztetése volt. Az elöljárók sokallták a hektáronkénti harmincöt lejt. Kézdiszéken mintegy ötezer hektár legelőt kellene üzemterveztetni.
Egy új rendelet értelmében a legelőket – akárcsak az erdőket – üzemterveztetni kell, ennek hiányában a gazdák nem kaphatnak támogatást. Az is elhangzott, hogy az utóbbi esztendőkben az önkormányzatok már nem igényelhettek területalapú támogatást a község nevében a kifizetési ügynökségtől, habár állattartó gazdák vagy csoportosulások használták addig ezeket a legelőket. Ha nincs üzemterv, hiába is fordulnak a kifizetési ügynökséghez, mert iratcsomójukat nem fogadják el.
Két magán szakcég neve merült fel, de az egyik elfoglaltságára hivatkozva nem vállalta a munkát. A mezőgazdasági és állattartó egyesületek csak akkor kaphatnak támogatást – hangzott el –, ha a helyi tanácsoktól bérbe vett legelőket kiparcellázzák, majd a tagok és nem az egyesület igényli a pénzt. Az állattartó egyesületek valahogy talpra álltak, most pedig szétrúgják őket – vélekedett Molnár István, Kézdialmás polgármestere.
Tamás Sándor azon az állásponton volt, hogy az állattartó gazdáknak társulniuk kell, mivel a tej felvásárlási ára a mostani 70–80 baniról tovább csökken. Követendő példaként a székelykeresztúri tejeldolgozó üzemet hozta fel, ahol literenként 1,2 lejt fizetnek a gazdáknak. Bokor Tibor, Kézdivásárhely polgármestere elmondta: nemrég ingyenes használatra ajánlott egy csarnokot a készülő első ipari parkban tejfeldolgozó üzem számára, de senkit nem érdekelt a dolog.