Emlékkonferencia az 1990-es parlamentről

Kónyáné Kutrucz Katalin, az Állambiztonsági Szolgálatok Törté­neti Levéltárának főigazgató-helyettese felidézte az első szabadon választott parlament létrejöttéhez szükséges törvényalkotási folyamatot és a tárgyalásokat, de beszélt arról is, hogy miközben a pártállam utolsó időszakában már időnként a hatalom birtokosai is pluralizmusról beszéltek, az Ellenzéki Kerekasztal megbeszéléseit a belügyi szervek lehallgatták, hogy az MSZMP a tárgyalásokon ily módon is előnybe kerüljön. A többpártrendszerbe való átmenet során a pártállam titkosszolgálatának feladata az volt, hogy biztosítsa az MSZMP pozícióit az ellenzéki politikai csoportok törvénytelen megfigyelésével, bomlasztásával, lejáratásával, majd az iratmegsemmisítésekkel – fejtette ki a szakember.
Kádár Béla akadémikus, az Antall-kormány külgazdasági minisztere úgy vélte, hogy a negyedszázada össze­omlott rendszer ma is kísért. A pártállamot gazdaságilag a külföldi hitelek tartották fenn, ennek ára pedig az eladósodás volt – mondta, hozzátéve: az ország 1970-ben egymilliárd dolláros adóssága 1989-re több mint hússzorosára növekedett, akkoriban az egy főre jutó adósság már elérte a 2000 dollárt, ami a KGST-ben negatív rekord volt. Magyarország kettős függésbe került: politikai, katonai, energetikai szempontból a Szovjetuniónak, gazdaságilag pedig a nyugati pénzpiacoknak volt kiszolgáltatva. Ráadásul a rendszerváltás egy gazdasági válság kellős közepén zajlott, még a Kádár-rendszer sikerágazatának tartott mezőgazdaságban is súlyos visszaesés figyelhető meg az 1980-as évek második felében – mondta Kádár Béla.
Lánczi András egyetemi tanár a rendszerváltás morális összefüggéseiről szóló előadásában kiemelte: ha igaz, hogy szokások és erkölcsök tartanak fenn egy társadalmat, akkor nehéz évszázadon van túl a magyar társadalom. A világháborúkban minden norma megkérdőjeleződött, a Tanács­köztársaság olyan évezredes intézményeket próbált felszámolni, mint például a vallás, a család, a tulajdon. Az 1949-től 1956-ig tartó időszakban minden civilizációs norma megkérdőjeleződött, a kádári konszolidáció pedig csupán bizonyos mértékig hagyta az emberek közti viszonyok normalizálódását. A rendszerváltás intézményei a polgárháborútól ugyan megóvták az országot, de nem vitték közelebb a morális közmegegyezéshez. A kollektivizmus helyére az egyén öntörvényűsége lépett, miszerint ami az egyénnek jó, azt semmi sem írhatja felül – mondta a filozófus. Miközben a magyarok csalódtak a rendszerváltásban, a nyugati világon úrrá lett a demokratikus fásultság, a nyugati ember elbizonytalanodott, politikai céljai elhomályosultak, úgy véli, a sorsnak többé nincs felette hatalma, immár teljes egészében racionálisan képes intézni ügyeit – vélekedett. A Magyarországon 2010-ben lezajlott törvényes forradalom nyomán formálódó új morális rendben az elit és az irányítottak közti kölcsönös morális elfogadásra van szükség, meg kell oldani az elit utánpótlását, és a közösséget egyesítő célokat kell meghirdetni – hangoztatta Lánczi András. Az egész modernség a jóléten áll vagy bukik, e felfogás szerint a legfőbb eszköz a pénz, amely felett az emberek csak minimális kontrollt tudnak gyakorolni. A magyar társadalom legfontosabb tapasztalata az elmúlt negyedszázadban a pénz hatalmának megismerése volt – mondta. A jelenlegi politika tétje: öntudattal bíró nemzetet alkotni, erős államot építeni, megtörni az évtizedek óta érvényesülő rossz gazdasági ciklusokat, és életörömmel felváltani a kulturális dekadenciát. A büszkeség és öntudat az egyik legfőbb fenntartója a magyarságnak, a politika alapvető értelme pedig az erő és gyengeség viszonyán alapszik – fejtegette Lánczi András.
Boross Péter volt miniszterelnök, az Antall-kormány egykori tagja, a Veritas Történetkutató Intézet Tanács­adó Testületének elnöke zárszavában azt emelte ki, hogy a mai napig tartó történelemtorzítással és önmarcangoló, önlebecsülő történetírással szemben a Veritas nevéhez illően kimondja az igazságot.
A tegnapi emlékkonferencián előadást tartott Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök is.