A német államfő elítélte a szovjet hadifoglyok elleni bűnöket

2015. május 7., csütörtök, Világfigyelő

A második világháború egyik legnagyobb német bűnének nevezte a szovjet hadifoglyokkal való bánásmódot, és a több millió áldozat emlékének ápolására szólított fel a német államfő a szövetségeseknek az európai hadszíntéren aratott győzelme 70. évfordulója alkalmából mondott beszédében.
 

Joachim Gauck az egyik legnagyobb egykori hadifogolytábor, a Bielefeld közelében fekvő Stalag 326 Senne területén kialakított emlékhelyen elmondott beszédében kiemelte, a háborúnak csak az vetett véget, hogy a nyugati szövetségesek a Szovjet­unióval együtt feltétel nélküli megadásra kényszerítették Németor­szá­got, és ezzel felszabadították a náci diktatúra alól. Nekünk, később születetteknek minden okunk megvan arra, hogy hálásak legyünk az egykori nyugati és keleti ellenfeleknek az önfeláldozó küzdelmükért, hiszen ez tette lehetővé, hogy ma Németországban békében és méltósággal tudjunk élni – mutatott rá a szövetségi elnök. Gauck szerint a háború utáni német társadalom eddig nem emlékezett meg méltó módon a meggyilkolt, halálra dolgoztatott és a védelem és ellátás hiányában éhen halt vagy betegségekben elhunyt szovjet hadifoglyok millióiról. Sorsuk máig árnyékban van az emlékezetünkben, holott a nácizmus egyik legsúlyosabb bűncselekményéről van szó. A német hadsereg, a Wehrmacht fogságába esett mintegy 5,3 millió szovjet hadifogoly jóval több mint fele meghalt – hangsúlyozta az államfő. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a nyugati szövetségesektől ejtett hadifoglyok nagyjából három százaléka nem élte túl, hatalmas különbséget látunk: a nemzetiszocialista rezsim háborúja a nyugati iránytól eltérően kelet felé kezdettől fogva világnézeti háború, megsemmisítő háború és irtóháború volt – mondta Gauck.
Adolf Hitler a háború elején elutasította azt a szovjet javaslatot, hogy a Nemzetközi Vö­rös­ke­reszt égisze alatt kössenek megállapodást a hadifoglyokkal való bánásmódról, és a Wehr­macht Hitler parancsát teljesítve kegyetlenkedett a megszállt keleti országokban, különösen a Szovjetunióban – mondta a német szövetségi elnök. Idézte Franz Halder vezérkari főnök egy 1941 májusában kelt feljegyzését, amely szerint a Vörös Hadsereg katonáival szemben szakítani kell a frontvonalon átívelő bajtársiasság elvével. A kommunista a csata előtt és a csata után sem bajtárs – idézte Gauck a vezérkari főnök szavait. A háború után sokan és nagyon sokáig nem akarták tudomásul venni, de ma már tudjuk, hogy a Wehrmacht is vétkes súlyos és a lehető legsúlyosabb bűnökben, a fogságába került szovjet katonák millióinak halála pedig a második világháború egyik legnagyobb német bűne volt – mondta a német államfő.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint feljut-e a mostani idényben a SuperLigába a Sepsi OSK?









eredmények
szavazatok száma 784
szavazógép
2015-05-07: Világfigyelő - :

Május 8-ára helyezték át az ünnepnapot (Lengyelország)

A lengyel szenátus tegnap jóváhagyta azt a törvényt, amely eltörli az eddigi május 9-ei Győzelem és Szabadság Ünnepét. Lengyelországban továbbra is állami ünnep keretében emlékeznek meg a második világháború befejezéséről, de május 8-án, az újonnan létrehozott Nemzeti Győzelem Napján.
 
2015-05-07: Belföld - :

Băsescu a bűnösök padján

Egy restitúciós ügy miatt bűnvádi eljárás indult Traian Băsescu volt államelnök ellen, aki a gyanú szerint még bukaresti főpolgármesterként szolgáltatott vissza egy ingatlant jogtalanul egy magánszemélynek. A visszaszolgáltatásról szóló főpolgármesteri határozat 2003-ban született, és 2008-ban tett feljelentést egy magánszemély a volt államfő ellen.