Május elsején lépett érvénybe a mezőgazdasági termékek eladását szabályozó 2014/145-ös törvény. Célja, hogy kizárja a termékek forgalmazásából a köztes kereskedőket – hozzájárulva ezzel az ágazat feketekereskedelmének kiküszöböléséhez –, lehetővé téve a tulajdonképpeni termelők piaci érvényesülését.
Ugyanakkor a fogyasztókat is védi, a rendelkezés nyomán követhető lesz a termékek eredete – ugyanis a hazai piacokon legtöbb esetben a viszonteladók s az import termények érvényesülnek. Szükség van a piacot szabályozó törvényre, de egyelőre nemhogy segítené, inkább hátráltatja a termelők piaci áruinak értékesítését, bonyolult a tanúsítvány, az eladási füzet megszerzése, értelmezése. A törvény 180 napja megszületett, az intézmények és a gazdák megtehették volna a szükséges előkészületeket, hogy az új rendelkezés érvénybe lépése ne okozzon gondokat.
Az új előírások szerint a polgármesteri hivatalok termelői tanúsítványokat (a korábbi termelői könyvek megfelelői) bocsátanak ki a termelők részére. De ez nem elég, az értékesítéshez az eladási füzetet is használniuk kell – minden árulást, a mennyiséget, a helyszínt is ebbe kell rögzíteniük. Sőt, a szállítás során is ezzel (és a tanúsítvánnyal) kell igazolniuk a termék eredetét.
A termelői tanúsítvány kibocsátása előtt szakmai szervezetnek – megyénkben az agrárkamarának és agrárigazgatóságnak – kell láttamoznia a kérvényt, szavatolva, hogy az igénylő valóban rendelkezik földterülettel, saját maga termeli az eladandó terményt. Az apparátus azonban nem elegendő ahhoz, hogy minden egyes kérést alaposan ellenőrizzenek. Könczei Csaba megyei agrárigazgató szerint több évre van szükség ahhoz, hogy a törvény ténylegesen működőképes legyen, és meghozza a várt eredményt. Kozma Béla, az agrárkamara vezetője elmondta: eddig több mint 600 kérvényt láttamoztak, de csak a kirívó eseteket ellenőrizték a helyszínen is.
A sepsiszentgyörgyi központi piacon is látható, kisebbségben vannak a helyi termelők. A szotyori, uzoni, illyefalvi zöldségtermesztők rendre felhagytak a piaci árulással, helyüket a viszonteladók foglalták el. A többségben lévő ügyeskedők a brassói nagybani zöldségpiacról szerzik be az árut, amit sok esetben saját terményként értékesítenek. Megszerzik maguknak a termelői státust, majd nagy mennyiségű import áruval lepik el a piacokat.
Több őstermelővel beszéltünk, egyhangúlag állítják: tudott, hogy kik a piacon az igazi termelők, számukra külön részt kellene elkülöníteni az asztalok között, előnyös helyen, ez így működik más városokban is. A viszonteladók számára pedig szigorítani kellene a piaci felügyeletet, akár megemelt napidíj fizetésére is kötelezhetnék őket. Egyrészt így lehetne biztos a vásárló, hogy nem hazai termékként eladott, ám Törökországból, vagy máshonnan importált paradicsomot, uborkát visz haza. Másrészt piaci esélyt kapnának a kézi munkával, nagyobb költségekkel dolgozó helyi termelők. Sokuk esetében a napi megélhetést jelentheti a piaci zöldségárulás. Ha mindenki felhagy a zöldségtermesztéssel, egy hagyomány is elvész Háromszéken – állítják a környező falvakból érkező őstermelők.
A sepsiszentgyörgyi piacokon az asztalok negyven százalékát tartják fenn helyi termelők számára. Az asztalbérlésnél is előnyt élveznek, a megyeszékhelyiek 50, a megyebeliek 20 százalékos kedvezményben részesülnek – mondta el érdeklődésünkre Petrás Jolán, a piacgondnokság vezetője. A helyi termelők nem foglalják el az összes, számukra fenntartott asztalt – a központi piacon a 134 asztalnak csak harminc százalékát igényelik –, így azokat másoknak adják bérbe, gazdasági megfontolásból. A háromszéki termelők mindannyian megszerezték az új jogszabály szerinti termelői tanúsítványt, egy gelencei kivétellel – mondta el Petrás Jolán.
Tóth Birtan Csaba, a Tega Rt. vezetője úgy véli, nem rossz a piaci törvény, de életbe léptetése még gyerekcipőben jár. Csak úgy lehetne határozottan megkülönböztetni az igazi termelőket, ha ebben az önkormányzat is szerepet vállalna, és megszabná, hogy csak ők árulhatnak a piacokon, majd vállalná az esetleges anyagi kiesés fedezését is. A TEGA nem tud ilyen feltételeket szabni – mondta Tóth B. Csaba.
Az elmondottakból ítélve a megyében nincs gond a tanúsítványokkal. A viszonteladók mellett azonban sokan a bizonyítvány adta lehetőségek kiegészítéseként engedélyezett fizikai személyként is kínálják árujukat, így szinte lehetetlen megállapítani, kik azok, akik a törvényesség teljes betartása mellett piacolnak, s Háromszéken termett zöldséget, gyümölcsöt tesznek az asztalra.
