Az Árkosi Kulturális Központ támogatására szerveztek aláírásgyűjtést, s a téma foglalkoztatja a napi sajtót, főként a román nyelvűt.
Történt, hogy tizenkét évi pereskedés után örököseinek ítélte a bíróság az árkosi Szentkereszty-kastélyt annak ellenére, hogy a 25 éve ott működő kulturális központ által fogadott ügyvéd mindenféle akadályt gördített a visszaszolgáltatás útjába, melyet a román igazságszolgáltatás mondott ki.
Mindezek után akadnak, akik megkérdőjelezik a döntés igazságosságát. Valóban, a hazai igazságszolgáltatás még nem érett meg e megnevezésre, főleg, ha magyar kérdésről van szó. Kevés jogi ismerettel rendelkező és családkutatáshoz értő ember számára azonban világos, az ingatlant nem jogtalanul ítélték vissza.
Az Árkosi Kulturális Központ támogatására szólító, április 29-én kelt levélben nem kérdőjelezik meg a visszaszolgáltatás jogosságát. Arra hívják fel a figyelmet, hogy a kultúrához való jog elve alapján megoldást kell találni a kialakult helyzetre. Az illetékes hatóság – a művelődési minisztérium – intézkedjék, hogy a kilakoltatással fenyegetett intézmény vagyona biztonságba kerüljön, ugyanakkor tegye lehetővé az Árkosi Kulturális Központ további működését. Felsorolják, hány művész fordult ott meg, kiemelnek nagy neveket, sorjázzák a rendezvények sokaságát. Végül – oda nem illően – beszúrják: 1968 és 2012 között a román állam mintegy 3,4 millió eurót fordított az ingatlanra.
Nem kívánjuk az Árkosi Kulturális Központ megszűnését. De hangsúlyozni szeretnénk, hogy az nem egyenlő az árkosi Szentkereszty-kastéllyal. Előbbi intézmény, utóbbi ingatlan. Előbbi kifejtheti tevékenységét máshol is, utóbbi helyben áll. Az, hogy mennyit fordított a román állam az ingatlanra, mellékes. Különben nagy részét arra költötte, hogy a Ceauşescu házaspárnak vadászkastélyt alakítson ki ott.
De meg kell érteni, senki nem kérte, hogy a román állam vegye el, azt sem, hogy költsön rá. Ha elvette, adja vissza jogos örököseinek ugyanolyan állapotban! Ez elvi kérdés. És törvényes is.
A világhálós támogatólevél aláírói között nagy nevek is szerepelnek. Ez természetes, hiszen nem akarhatják egy kulturális központ megszűnését. Olyan is akad, aki támogatja a teljes visszaszolgáltatás elvét, de ebben az esetben kivételt tenne (sic!). A hozzászólók között pedig akad, aki úgy véli, a magyarok így is túl sokat kaptak, vagy pedig hogy a grófok már kétszeresen megkapták Erdélyt…
Legyen világos: a visszakért kastélyokat, iskolákat nem a román állam építette, az erdőket nem a román állam ültette. A román állam elvette tulajdonosaitól. Egy részüket visszaadta – kínkeservesen – az örökösöknek, másokat nem, s hajlandóságot sem mutat az ügyek megoldására. Sőt, már odaítélt ingatlanok ügyintézését vizsgálja, s hadd ne térjünk ki most az újraállamosításra vagy a lebonyolítók meghurcolására.
A két kérdéskört nem kell összemosni. A kastély visszajár az örökösöknek, a kulturális központ működéséről pedig gondoskodjék fenntartója, a szaktárca. Különben a világhálós támogatólevél is ezt kéri, csak nem kell félremagyarázni.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.