Varujan Pambuccian frakcióvezető a megbeszélés után elmondta: a kisebbségi frakció azért kezdeményezett találkozót, hogy az államfő közvetítői szerepére alapozva támogatását kérjék oktatási, egészségügyi, műemlékvédelmi céljaik megvalósításához, a kommunizmus idején államosított egyházi és közösségi ingatlanok ügyének rendezéséhez. „A restitúció rendkívül lassan halad: meg kellene már oldani ezt a kérdést, és nagyon hasznos lenne, ha az államfő párbeszédet kezdeményezne ebben a témában. Mi természetesen az egyházi és közösségi javakra utalunk, de ez általános gond” – mutatott rá Pambuccian. Az albán kisebbségi képviselő javaslatára azt is felvetették, hogy a Romániában tanuló és az országban letelepedni szándékozó külföldi diákok számára könnyítsék meg a román állampolgárság megszerzését. A kisebbségi frakció az államfő támogatását kérte továbbá az oktatásra szánt költségvetési források növelése érdekében, hogy az ágazat valóban megkapja a bruttó hazai termék hat százalékát, úgy, ahogyan arról korábban egyezményt írtak alá a politikai pártok.
Azt is javasolták az államfőnek: hozzon létre konzultatív csoportot egy országprojekt kidolgozására, mivel Romániának a NATO-hoz, illetve Európai Unióhoz való csatlakozása óta nem volt az egész országot mozgósító, nagyszabású célja.
Az MTI kérdésére, hogy szóba került-e a tíz éve parlament elé terjesztett, de mindmáig elfogadásra váró nemzeti kisebbségi törvénytervezet ügye, Pambuccian közölte: természetesen felmerült a téma, de úgy vélte, ebben az esetben az államfő közvetítői szerepvállalása nem lesz elegendő ahhoz, hogy kimozdítsa a kérdést a holtpontról.
Az önálló parlamenti képviselettel rendelkező romániai magyarságon kívül 18 nemzeti kisebbségnek van egy-egy képviselője a bukaresti törvényhozásban, akik egy frakciót alkotnak.