A sepsiszentgyörgyi, illetve itt dolgozó, átmenetileg itt tartózkodó magyar fiatalok elsősorban számítástechnikában és idegen nyelvek terén szeretnék képezni, továbbképezni magukat, míg a hasonló korú román nemzetiségűek főként mesterséget tanulnának – derül ki többek között abból a felmérésből, amelyet a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának közigazgatási tanszéke nemrég végzett közösen a Pro Scientia Administrativa Tudományos Társasággal.
Cziprián-Kovács Loránd, a tanszék szakirányfelelőse, az említett tudományos társaság elnöke tegnap sajtótájékoztatón ismertette az április 24.–május 8. között, 798, 18 és 35 év közötti fiatal megkérdezésével végzett felmérés eredményét. A negyvenhat témakörben feltett több száz kérdésre közel fele-fele arányban válaszoltak nők és férfiak, 72,31 százalékban magyar, 27 százalékban román nemzetiségűek. A megkérdezettek negyede végzett egyetemet, csak érettségivel rendelkezik 16,63 százalék, technikummal 7,4 százalék, érettségi nélküli középiskolával 22 százalék. Az egyetemválasztásnál Brassó, Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy (14,77 százalék), Marosvásárhely, Bukarest, Csíkszereda szerepel az első helyeken, a korosztály 23,46 százaléka diák, illetve egyetemi hallgató, 30 százalék dolgozik a magánszférában, 21 százalék állami intézményekben, 9 százalék munkanélküli. A megkérdezettek több mint 40 százaléka ingázik, illetve csak átmenetileg tartózkodik Sepsiszentgyörgyön.
Tanulás, életminőség
A mindennapi élettel a fiatalok tizede nagyon elégedett, a többiek jónak vagy tűrhetőnek tartják, e tekintetben a megkérdezett románok optimistábbak. Baróthoz, Kézdivásárhelyhez, Csíkszeredához viszonyítva jobb a sepsiszentgyörgyiek életminősége, de Kolozsvárhoz, Nagyszebenhez, Marosvásárhelyhez, Brassóhoz képest gyengébb – válaszolták a fiatalok. A megkérdezettek 58 százaléka idén közel ugyanúgy él, mint tavaly, 31 százalék jobban, 10 százalék rosszabbul. Értéktárgyak vásárlása tekintetében a román fiatalok nagyobb összegeket adtak ki egyetlen tételre, ennek ellenére a hazai gazdasági helyzet a fiatalok negyedét arra kényszerítette, hogy takarékoskodjon, egytizede kiegészítésként másodállásban (részállásban) is dolgozik.
A magyar fiatalok elsősorban a családi kapcsolatokkal elégedettek, ezt követi az egészség, a munkahely, az otthonuk minősége, román társaik a jelenlegi munkahelyükkel vannak leginkább megelégedve, és mindkét csoport negatívan értékeli a fiatalok lakhatási feltételeinek biztosítását.
A felmérés kitér a tanulásra is, amelyről a megkérdezettek úgy vélik, az iskola túl nehéz és zsúfolt a tananyag, sok az információ, kevés a gyakorlati hasznú ismeret, a felsőfokú oktatásban pedig szerintük bőséges a kínálat, de anyagilag nem mindenki engedheti meg magának, hogy egyetemre menjen. A képzés, továbbképzés szándéka tekintetében elég nagy a különbség a két csoport között, a magyar fiatalok 57 százaléka társadalomtudományokban szerezne ismereteket, a román fiatalok inkább a természettudományok felé orientálódnak.
A megkérdezettek csupán harmada indítana saját vállalkozást, a román fiatalokban nagyobb a vállalkozói kedv, mint a magyarokban, de utóbbiak jóval többen gondolják (33 százalék a 27-tel szemben), hogy az érvényesüléshez elsősorban ismeretségre és protekcióra van szükség, és csak másodsorban munkára, teljesítményre.
Külföldi munkavállalás
A megkérdezettek fele az elmúlt két esztendőben járt külföldön turistaként, 46 százalék válaszolta, hogy az említett időszakban valaki a családból dolgozott külföldön, egyötöde maga is vállalt munkát más országban, 8,7 százalék tanulmányai miatt tartózkodott több ideig az ország határain kívül. A jövőben kétszer ennyien mennének külföldre tanulni, a fiatalok 7,3 százaléka más országban telepedne le, több mint kétszer ennyien vállalnának külföldi munkát, de ez az arány a magyar fiatalok körében eléri a 42 százalékot.
A kérdőívekre válaszolók 23 százaléka egyáltalán nem büszke arra, hogy román állampolgár, a magyarok négyszer többen válaszolták ugyanezt, mint a román fiatalok, 42 százalék nem nagyon (54 és 24 százalék), 27 százalék eléggé (19/51) és 6,7 százalék (3/17) nagyon büszke román állampolgárságára. Az emberi jogok betartását mindkét csoport leginkább a nemzetiségi jogokra korlátozóan értelmezte, fele-fele arányban elégedettek valamilyen szinten.
A magyar fiatalok érdeklődnek a helyi, megyei és országos politika iránt is, a román 18–35 évesek nem figyelnek a megyei politikára, de a szavazásokon való részvételt mindannyian eltúlozva jelentették, 79 százalék az eredmény. Önkéntes feladatokban 33 százalékuk vett részt idáig, civil szervezetek által szervezett rendezvényen 28, de aktívan csak a fiatalok 16,5 százaléka tevékenykedik alapítványokban.
Annak ellenére, hogy a megkérdezettek mindkét csoportban panaszkodnak, hogy a fiataloknak nincsenek lakhatási feltételeik, a többség mégis úgy véli, ennek biztosítása nem az állam feladata, a szabad választás is a polgár joga és rajta múlik, hogyan él. Valamennyien úgy vélik, országon belül nem lenne szabad, hogy nagyon eltérőek legyenek a jövedelmek, ezt szerintük már az államnak kellene szabályoznia – ismertette Cziprián-Kovács Loránd, a felmérést végző diákok irányítója.
