Nagy többséggel szavazta meg tegnap a magáncsőd intézményét bevezető és szabályozó törvényt a képviselőház. A jogszabály a „jóhiszemű” eladósodott magánszemélyeknek teszi lehetővé, hogy – egy területi csődhatóság által kijelölt csődbiztos felügyelete alatt – átütemezzék adósságaikat, és egy legtöbb ötéves adósságrendezési ütemtervet kidolgozva és végrehajtva kerüljék el az adósságcsapdát.
Egy magánszemély akkor kérheti a törvény alapján létrehozandó területi csődhatóságtól fizetésképtelenné nyilvánítását, ha több hitelezőnek tartozik, és a törlesztőrészleteket esedékességüket követő 90 napon belül sem képes fizetni. A fizetésképtelenné nyilvánítás automatikusan felfüggeszti az adós ellen indított végrehajtási eljárásokat. A törvény értelmében a csődbiztos rendelkezik a fizetésképtelenné vált személy jövedelméről, és képviseli őt a hitelezőkkel szemben. A csődbiztos az adós bevételeinek jelentős részét a tartozás törlesztésére fordítja, figyelemmel kíséri, hogy az adós ne költekezzék „irracionális” módon, és gondoskodik róla, hogy a törlesztések egyetlen hitelezőt se részesítsenek aránytalan előnyben a többiekkel szemben. A jogszabály a hitelezőknek is lehetővé teszi, hogy csődeljárást indítsanak egy magánszemély ellen, ha annak adóssága meghaladja a 25 ezer lejt. A csődeljárás nyomán az ütemtervet fegyelmezetten betartó adós mentesülhet a tartozás egy részének visszafizetésétől. A törvényt a kormánypárti és az ellenzéki frakciók is támogatták, a szenátus már korábban jóváhagyta, hatályba lépéséhez már csak Klaus Johannis államfő aláírására van szükség. * A magáncsődtörvény tervezetét a Nemzetközi Valutaalap aggodalommal fogadta, noha az EU tagállamainak egyharmadában és az Egyesült Államokban is létezik; a bankok is tiltakoztak ellene. Romániában 800 ezernél több hiteles nem tudja időben fizetni törlesztőrészleteit.
