Ebben a tervezetben nincs szó a levélben való szavazásról, azt külön törvény szabályozza majd, de rögzítették, hol, miként voksolhatnak a külföldön élő román állampolgárok. A parlamenti választásokon 43 szavazókörzet működik majd – a 41 megyei, a fővárosi és a külföldi – és mindeniknek lesz legalább két szenátora és négy képviselője. A javaslat szerint mindenki ott szavazhat majd, ahol bizonyíthatóan állandó vagy időszakos lakhellyel rendelkezik. Ugyanez érvényes a külföldön élőkre: vagy külföldön állandó lakhellyel rendelkező állampolgárok számára kiállított útlevéllel kell rendelkezniük, vagy a román útlevél mellé kell csatolniuk a lakcímkártyát. A turisták például nem voksolhatnak.
Hat hónappal a választások előtt elkezdődik a regisztrálás, amely 75 nappal a voksolás előtt lezárul, az így összeálló adatbázis alapján alakítják ki a szavazókörzeteket úgy, hogy legtöbb kétezer polgár jusson egybe. Re­gisztrálni nem kötelező, de aki nem teszi meg, az csak a követségen, konzulátuson adhatja le voksát – ismertette az eljárást Márton Árpád. A külföldi szavazókörzetnek – függetlenül attól, hány millió állampolgár adja le voksát – két szenátori és négy képviselői helye lesz. A parlament továbbra is kétkamarás marad, de karcsúbb lesz a jelenleginél: a képviselőház létszáma 336-ra csökken (beleértve a 4 külföldön megválasztandó, illetve a 18 kedvezményes módon mandátumot szerző kisebbségi képviselőt), a szenátusé pedig 136-ra (beleértve a két külföldön megválasztandó szenátort).
A háromszéki képviselő erről nem beszélt, de szintén a szerdai egyeztetésen sikerült az RMDSZ-nek elfogadtatnia az alternatív parlamenti küszöb bevezetését, így a legalább négy megyében húszszázalékos támogatottságot elérő politikai alakulatok akkor is bejutnak a törvényhozásba, ha egyébként országos szinten nem lépik át az ötszázalékos küszöböt.