Márpedig ne üzengessen Bukarestnek az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN), ahogy néhány nappal ezelőtt tette, amikor Európa más államaiban működő, sikeres autonómiamodellek alkalmazását kérte Romániától. Olyasmit is felvetettek, hogy a magyarok nem közbiztonsági kockázatot jelentenek, hanem valójában államalkotó tényezők, és politikai eszközökkel küzdenek az általuk jogosnak vélt célok eléréséért.
Minek jönnek mindenféle javaslatokkal a FUEN-esek, amikor a határon túli románokért felelős miniszterünk, Angel Tîlvăr szerint „a kisebbségek olyan jogi keretet élvezhetnek, amelyben a román állam hathatós támogatásának köszönhetően, akadály nélkül élhetik meg sajátos kultúrájukat”. Azt is említette, hogy a nemzeti kisebbségeknek hivatalból jár parlamenti képviselet. Ha a magyarok nem lesznek képesek szavazóik segítségével, önerőből bejutni a parlamentbe, akkor is helyet kapnak majd ott: egyet!
A román állam viszont nem cselekedhet lakossága nagy többségének akarata ellenére. Ugyanis egy közvélemény-kutatásból kiderült: a román polgárok nyolcvan százaléka szerint elfogadhatatlan, hogy a magyarlakta területek közigazgatási autonómiát kapjanak. Az is nagy gond nekik, hogy például a kolozsvári magyar éttermek Nagy-Magyarország alakú sült húsokat szolgálnak fel. Ha megkutatnák erről a közvéleményt, akkor ezt is bizonyosan elítélné a megkérdezettek nagy többsége.
Az államelnök Johannis szerint a magyarok nem jelentenek gondot, bár – szerinte – vannak különös és inadekvát követeléseik, de sok normális is akad. Ezek nagy részét a román állam már rendezte is. Azt is mondta, hogy a már régen megoldott problémákból sokkal több van, mint a megoldásra várókból. Oldásuk állandóan folyamatban. Sajnos, úgy látszik, némelyikük nehezen oldódó. Itt van mindjárt a zászlóügy, amelyet még tavaly tavasszal kezdtek el oldozgatni. Toldozgatták, foltozgatták, de csak mostanra sikerült igen jól megoldani. Minden jó, ha a vége jó. Illetve a vége a magyaroknak nem jó, mert az eredeti szövegben – melyet a felsőház el is fogadott – az állt, hogy a közigazgatási egységeknek joguk van saját zászló és címer használatához, amennyiben a helyi, illetve megyei tanács elfogadja. A törvény jobbítása végett ehhez a képviselőház hozzátoldott egy fél mondatot: két közigazgatási egységnek nem lehet azonos zászlaja és címere.
Ezek után címeres ökör, aki azt hiszi, hogy a székely zászlót lehet helyi és megyei lobogóként használni. Egy lóbogot!
Lehet viszont majd – változatok egy témára vagy egy zászlóra jelszóval – zászlókat, címereket összekombinálni. Máris vannak javaslatok, hogy a helyi tanácsok tegyék rá saját címerüket és a helység nevét legalább két nyelven. De lehetnek más variánsok is. El lehetne takarni a napot ezüstszínű felhővel. Más változaton a növekvő hold helyett csökő holdat tenni. És az amerikai zászló csillagait is rá lehetne vinni. Kék alapon aranyszínű csík helyett sárga alapon kék csíkot húzni. A svéd zászló mintájára kék alapon sárga keresztet rajzolni bele, és lehozni rá a napot, a holdat és a csillagokat.
Szóval a kombinációk száma végtelen. A kormánymegbízottak ötletei is számosak lehetnek, hogy megakadályozzák az olyan zászlók, címerek használatát, melyeket nem szívlelnek.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
