Újabb állásfoglalásban marasztalta el tegnap a Legfelsőbb Bírói Tanács Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét, amiért nyilvánosság előtt ismét ártatlannak minősítette a szövetség két jogerősen börtönbüntetésre ítélt politikusát, Markó Attilát és Nagy Zsoltot.
A bírák és ügyészek szakmai testülete szerint az RMDSZ elnöke megsértette az igazságszolgáltatás függetlenségét, amikor a szövetség kongresszusán azt állította, hogy Nagy Zsolt volt távközlési miniszter ártatlanul ül börtönben, Markó Attila volt parlamenti képviselőt pedig azért ítélték el, mert – a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatásakor – jóhiszeműen alkalmazta a törvényt.
A Legfelsőbb Bírói Tanács szerint Kelemen Hunor kijelentéseivel azt sugallja, hogy a két politikus esetében ítélkező bírák önkényesen, politikai megrendelésre jártak el, döntésük megalapozatlan és törvénytelen volt. A testület azt állította, az RMDSZ elnöke bizalmatlanságot ébreszt az ügyben eljáró bírákkal és az igazságszolgáltatás egészével szemben, megkérdőjelezve annak függetlenségét.
Mint ismeretes, a tanács februárban is elmarasztalta a szervezet elnökét hasonló kijelentés miatt. Akkor a szövetség megalakulásának a 25. évfordulója alkalmából tartott kolozsvári gálán azt állította, hogy Nagy Zsoltot ártatlanul ítélték el, ügye nem korrupciós ügy, és az ellene felhozott vádakra nincsenek bizonyítékok mások lehallgatott beszélgetéseiből következtettek az ő állítólagos bűnösségére.
Kelemen Hunor tegnap este a közszolgálati televízióban reagált a tanács vádaira. Az elnök szerint nem vádolható azzal, hogy befolyásolná az igazságszolgáltatást, miután mindkét RMDSZ-es politikus ügyében jogerős ítélet született. Az ő állásfoglalása ebben az esetben a szólásszabadság megnyilvánulása, azaz közszereplőként, de akár egyszerű állampolgárként is véleményt nyilváníthat közérdekű kérdésekben. Egy demokratikusan működő államban ez nem kellene kérdéses legyen – tette hozzá.
A Legfelsőbb Bírói Tanács a bírák és ügyészek szakmai testülete, amely arra hivatott, hogy felügyelje az igazságszolgáltatás működését, állásfoglalásának nincs jogi következménye. A testület egyebek mellett azon is őrködik, hogy más hatalmi ágak ne avatkozzanak be az igazságszolgáltatás munkájába. Az ilyen esetekben kiadott állásfoglalásokkal a bírákat és ügyészeket védi. Egyfajta szakmai szolidaritásról biztosítja a vitatott ítéletet meghozó vagy az ítélethozatal előtt „nyomás alá” került ügyészeket vagy bírákat. Kelemen Hunoron kívül egyébként az utóbbi években több politikussal szemben – párthovatartozástól függetlenül – is kifogásokat fogalmazott meg a testület, elsősorban korrupciós ügyek vizsgálati, valamint ítéleti részét illető politikai nyilatkozatok kapcsán nyilvánítottak véleményt.
