Az elmúlt öt évben egy végzetesen legyengített országot kellett felerősíteni, ami sikerült, és bár az erős vezetés ezután sem gyengülhet el, ma már nem az erő a legfontosabb: mostantól a kormányzás kulcsa a figyelem, „odafigyelés az emberekre, a mindennapi életre” – fejtette ki a Budapesti Tör­téneti Múzeumban tartott, mintegy háromnegyed órás beszédében a kormányfő, aki szerint ez a munka talán még nehezebb lesz. A miniszterelnök szerint új szakaszt kell nyitni, és a polgári életminőség megteremtésére kell a hangsúlyt fektetni, a 2016-os költségvetés már erről szól: „a munkába igyekvő, bérből és fizetésből élő emberek számára akarjuk otthonosan berendezni az országot”. A polgári berendezkedés lényege – folytatta –, hogy emberközeli, emberléptékű, a politika pedig nem „odafent történik”, a makromutatók világában, hanem „bekopogtat az emberekhez, és a gondjaikra keresi a választ”. A polgári berendezkedés azt is jelenti: Magyar­ország magyar ország lesz, kis betűvel és két szóval, vagyis első a magyar emberek biztonsága, boldogulása és jóléte – fogalmazott a kormányfő, erkölcsi kérdésnek nevezve a magyarok sikerét. Több munkahely, kevesebb adó, támogatás a családoknak, nagyobb rend, de kevesebb szabály, kényelmesebb élet, büszkeség, kiállás – sorolta a polgári berendezkedés jellemzőit.
Értékelésében Orbán Vik­tor azt mondta: Magyar­or­szág ma már egy megerősödött, biztos lábakon álló, EU-s összehasonlításban is jól teljesítő ország. Felsorolt az elmúlt évekből olyan „kimagasló oszlopokat”, amelyek szerinte bizonyítják, hogy van a magyarokban kurázsi és az országban fantázia. A devizahitelesekkel kapcsolatban megjegyezte – utalva a konferencián szintén felszólaló Matolcsy György jegybankelnök szavaira –, hogy a forintosítással nem lehetett „gatyázni”, mert ha nem lépték volna meg időben, akkor ma 70 százalékkal magasabbak lennének a törlesztőrészletek, s nem arról szólna a vita, hogy azok mennyivel csökkentek.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy most „a jobbszél pártja tűnik vezető ellenzéki erőnek” Magyaror­szá­gon, amivel kapcsolatban fontosnak tartotta világossá tenni az Európai Unióval és az NATO-val kapcsolatos álláspontját. Azt mondta, bár kész vitázni az Európai Unióval, de azt határozottan ellenzi, hogy bárki is az EU-ból vagy a NATO-ból való kilépés irányába terelje az országot, mert „nekünk, magyaroknak ez a családunk”, és „nem válunk”. Kitért a bevándorlással kapcsolatos új uniós tervekre is, amelyekről úgy fogalmazott: aki el akarja venni azt az alapvető jogot, hogy „megvá­lasszam, kit engedek be a házamba, családomba, hazámba, az nem jót akar nekem, hanem rosszat”. Ki­jelentette: huszonöt év alatt sok minden változhat, de az nem, hogy „mi voltunk és mi vagyunk a szabad és független Magyar­ország hívei, mi vagyunk azok, akik számára Magyaror­szág szuverenitása nem lehet alku tárgya”.