Egy közösség számára mindig fontos meghatározni azokat a jellemzőket, amelyek megnyugtatóan erősítik együvé tartozását. Ez a mindenkori közösségek ,,atomjának", az egyénnek is sokat jelentett az önazonosság tudatos megőrzésében, továbbadásában.
Olyannyira jelentőssé vált a legújabb kor népei és egyedei számára, hogy torzulása — a fajelmélet és az alacsonyabb-magasabb rendű népekre tagolás — egyik kiváltó oka volt a második világháborúnak.
Az őseredet kérdése a legkülönbözőbb embertani tudományok, a nyelvészet, a régészet, a néprajz tudósait ösztönözte minél pontosabb, tudományosan indokolható válaszra. Nézzük meg, hogy túl az ismert nyelvi és antropológiai eredményeken mit tud felmutatni korunk új lehetőségeket kínáló tudományága, a genetika magyar (székely) népünk rasszkomponenseiről. Persze, ha elhagyjuk az olyan hipotetikus elméleteket, mint a Wells angol genetikusé, aki a férfiak Y-kromoszómájának mindenkinél fellelhető mutációja alapján állítja, hogy megtalálta a hatvanezer évvel ezelőtti ,,ős-Ádámot" Kelet-Afrika primitív, de ,,intelligens" bennszülötteiben.
A Magyar Tudományos Akadémia szegedi Biológiai Központi Genetikai és Régészeti Intézetében Raskó István genetikuscsoportjának vizsgálataiban olvashatjuk a magyar-székely ember származásáról az alábbiakat.
A vizsgálat alapján két, tudományos szempontból elfogadható módszer állt: egyrészt a régészeti leletek csontjaiból kinyert anyai mitokondriális DNS, valamint az apai Y-kromoszóma egy bizonyos szakasza; másrészt a korunk magyar (székely) emberének a hajszála. Mit állapítottak meg a kutatók? Legfontosabb, hogy a ma élők és a honfoglaló magyarok anyai mintázata alapján csak a köznépi temetőkből származó honfoglalás kori leletek egyeznek meg a ma élők genetikai anyagával. Az ún. uráli örökségünk — a nyugat-európai jellegek javára — elveszett vándorlásaink és megtelepedésünk során. Ezeket a közel-keleti hatásokat (bolgár-török, besenyő, alán, kazár) biológiai-genetikai markerek tanúsítják. Tehát: akárcsak a nyelvünk és népi hagyományaink igen tarka eredete, a genetikai eredetünk (uralid, turánid, pamirid, anatóliai, kelet-balti) is a folyamatos népvándorlás kori, majd letelepedés utáni genetikai keveredés jól kimutatható eredménye. Mindez ugyan külsőnkben nem jelenik meg, de annyit mindennapi tapasztalatunk is sugall, hogy sokfélék vagyunk... (és voltunk).
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
