Évente egyszer levelezik drága polgármesterünk szeretett népével (tartsa meg a Fennvaló jó szokását legalább, ha már őt nem). Olyankor, amikor adót kell fizetnie az istenadtának, kap egy vaskos borítékot, névre szólót, benne fizetendő summáival, s hogy a keserűség el ne öntse, arról egy másik ív gondoskodik, melyen drága polgármesterünk felsorolja az elmúlt év vívmányait.
Románul és magyarul, ez így illik és így helyes. És a nép egyszerű fia olvas. Aztán csodálkozik, ámul, kételkedik, végül pszichológushoz fordul, merthogy magamagával meggyűlik a baja. Az ugyanis nem lehet, hogy címeres, ISO-minősítéses és IQNet-bizonylatos papiroson hiba legyen, teljességgel kizárt és abszolúte elképzelhetetlen. Következésképp őbenne a hiba, értelme zagyvult meg talán, vagy valami más kór marja? Átfutja másodszor is a levelet, másodszor is azt írja, hogy ,,a város költségvetése 16,5% többletjövedelemmel 88.600.000 lejjel zárult", ugyanez a mondatrész románul 99 600 000 lejt jelöl meg. Tudjuk, nehéz a székely nyelv, ha azt írják, ,,gara", úgy kell olvasni, hogy ,,állomás", no de ez mostanáig a számokra nem volt érvényes. Vagy kettős könyvelés lenne a városházán, kedvezőbb a kisebbségben levő többségi nemzetnek? Tovább. Aszfaltozások fejezet. Új utcája lett városunknak tavaly, Denevérnek hívják. Hogy hol található, s ki a keresztszülője, nem tudni, de a lokálpatrióta városfi, ki úgy tudta magáról, minden zegét s zugát ismeri szeretett nagy falujának, most csalódik magában. Átfordítja ismét a román szövegre, s há’ egyből felfedezi a bölcsek kövét: az Orgona sétányt fordítá át drága polgármesterünk valamely jobb vagy bal keze bőregérre, szótárhasználatról és városismeretről egyaránt bukásra vizsgázva. Tovább, de még mindig az aszfaltozás fejezetnél maradva: jó sok utca vagyon nevesítve, olyan is, mely kétszer — arra vajon két rend aszfaltszőnyeg került? Még tovább. Elkezdett munkálatoknál aszongya, hogy ,,újabb villanyrendőrök felszerelése". Átkozottul nehéz munka lehet, ha a tavaly, de lehet, még tavalyelőtt megvásárolt s azóta is valamelyik raktárban hányódó lámpásokat nem lehetett felszerelni. Hiába na, jó munkához sok, sok, sok idő kell. Kicsinykét áldozhatott volna belőle drága polgármesterünk aláírásával ellátott levelének átolvasására, hisz ő írja: ,,mindannyiunknak éreznünk kell a közös akarat megtalálásának és megfogalmazásának fontosságát" — akármit is akarjon jelenteni e hangzatos zagyvaság.