A kormányfőt Klaus Johannis államfő rögtön kihallgatása után magához kérette, és lemondásra szólította fel, de Ponta – aki márciusban még úgy nyilatkozott, hogy ilyen helyzetben természetesen visszavonulna – azt válaszolta, hogy a parlament nevezte ki, és csak a parlament válthatja le. Mivel képviselői mandátummal is rendelkezik, az ügyészség kérte mentelmi jogának megvonását a képviselőháztól, amelynek vezetősége tegnap délután összeült a helyzet megvitatására, de a döntést jövő hétre halasztotta. A kormánykoalíciós pártok szolidaritást vállaltak a kormányfővel, az Nemzeti Liberális Párt ugyancsak Ponta lemondását követelte, és benyújtotta hónapok óta készülő bizalmatlansági indítványát, de nem a tegnapi események, hanem a külföldön élő román állampolgárok szavazati lehetőségeinek rendezetlensége miatt. Bukarestben már tegnap délután gyülekezni kezdtek a kormányfő távozását követelő tüntetők, illetve az SZDP vidéki vezetői, akik maradását kívánják.
Húsz vádpont a kormányfő ellen
Victor Ponta tegnap délelőtt ügyvédje kíséretében kihallgatásra jelentkezett a korrupcióellenes ügyészségen, ahonnan fél óra után szabadon távozott. A kijáratnál azt nyilatkozta: gyanúsítottként idézték be Dan Şova szociáldemokrata szenátor, volt kampányfőnöke ügyében. Facebook-oldalán leszögezte: tiszteletben tartja az államfő véleményét, de őt a parlament nevezte ki, és csak az tudja leváltani; semmiképp sem tudja elfogadni, hogy „egy ügyész a parlament, a kormány és az ország polgárai fölött álljon, mert ez diktatúrát jelentene”. Egy másik bejegyzésben üdvözölte a tegnap benyújtott bizalmatlansági indítványt, mert „egy európai demokratikus országban a politikai csaták a parlamentben zajlanak, nem a korrupcióellenes ügyészségen”. Korábban több alkalommal tett ironikus megjegyzéseket arról, hogy őt csak az ügyészség tudja leváltani, nem az ellenzék, mert a szociáldemokrata kormánynak megnyugtató többsége van a parlamentben. Tegnap azonban – két órával az államfővel való találkozás után – Ponta az európai szocialistákhoz és a Bukarestben akkreditált nagykövetekhez intézett levelében ártatlannak mondta magát, és tudatta, hogy minden jogi eszközt igénybe vesz védelme érdekében.
A korrupcióellenes ügyészség szerint Victor Ponta az ellene felhozott bűncselekményeket 2007–2008-ban, ügyvédi tevékenysége idején követte el, amikor párttársa, Dan Şova szenátor ügyvédi irodájával állt üzleti kap­csolatban. Azzal vádolják, hogy 16 hónapon keresztül nagy összegű juttatásokat (havonta két-, majd háromezer eurót) vett fel Şova – volt egyetemi évfolyamtársa – cégétől, és gépkocsit is kapott anélkül, hogy dolgozott volna az irodának; a kifizetések alapjául szolgáló jelentéseit más ügyvédektől másolta össze. Később, már kormányfőként, háromszor nevezte ki különböző miniszteri tisztségekbe Dan Şovát. Összesen tizenhét csalási és három összeférhetetlenségi vádpontot fogalmazott meg ellene a vádhatóság, amely a képviselőház hozzájárulását kérte, hogy lefolytathassa a törvényhozói mandátummal rendelkező Victor Ponta elleni eljárást, Klaus Johannis államfőtől pedig Ponta miniszteri tisztségből való felfüggesztését várja.
Johannis: lehetetlen állapot
Románia „lehetetlen helyzetbe” került azáltal, hogy miniszterelnökét a korrupcióellenes ügyészség bűncselekmények elkövetésével gyanúsítja – jelentette ki Klaus Johannis államfő tegnap délben, miután rövid megbeszélést folytatott Victor Ponta kormányfővel, akit lemondásra szólított fel. Hozzátette: az ország számára a legrosszabb, ami bekövetkezhet, egy politikai válság. Később kifejezte reményét, hogy néhány napon belül megoldódik ez a kényes ügy, és Ponta mégis lemond.
A román alkotmány széles mozgásteret biztosít az államfőnek a miniszterelnök kinevezésében, de nem teszi lehetővé, hogy leváltsa. Az elnöknek jogában áll felfüggeszteni hivatalából a kormány bármelyik tagját, ha bűnvádi eljárás indul ellene, de – Gheorghe Iancu alkotmányjogász, volt ombudsman szerint – csak akkor, ha a képviselőház megvonja a politikus mentelmi jogát.
A képviselőház halaszt
A kormánynak a választók és a parlament által adott mandátuma van, Victor Pontának pedig nincs miért távoznia a kormányból – nyilatkozta Valeriu Zgonea képviselőházi elnök, aki szerint „az ellenzék és a propaganda lázít”. Később bejelentette: összehívta a házbizottságot, hogy beindítsák a parlament megszokott eljárását Victor Ponta képviselő ügyében. A házbizottság a jogi bizottságnak küldte át a korrupcióellenes ügyészség kérését, amelynek öt napon belül kell válaszolnia, és két hete van arra, hogy jelentését elkészítse. Ion Ciolacu, a ház titkára szerint a határidőt hétfőn szögezik le. Szerinte nincs szó halaszt­gatásról, egy 1110 oldalas iratcsomót kell áttanulmányoznia a bizottságnak, Victor Pontának és ügyvédjeinek is. A dosszié már a parlamentben van. A mentelmi jog meg­vo­násáról egyszerű többséggel dönthet a képviselőház, amelynek 387 tagjából 208 kormánypárti.
Şova bírósági felügyelet alatt
Dan Şova szenátort 60 napi bírói ellenőrzés alá vonták 17 rendbeli okirat-hamisítás, adócsalás és pénzmosás miatt, nem hagyhatja el az országot, és nem léphet kapcsolatba az ügyben vizsgált többi személlyel. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) volt szállításügyi, fejlesztési és kapcsolattartási miniszterét két olténiai hőerőművel (Turceni–Rovinari) 2007-ben kötött ügyvédi szerződése miatt hivatali visszaélésben való bűnsegédlettel és jogtalan haszonszerzéssel gyanúsítják. A vádiratból kiderül: nem csupán Pontának, hanem a kormányfő – szintén korrupciógyanús – sógorának is adott egy gépkocsit.
Ki marasztalja, ki menesztené
Gyanús az, hogy Victor Pontát akkor hívják kihallgatásra, amikor az ellenzék bizalmatlansági indítványt nyújt be a parlamentben – szögezi le Gabriela Firea, az SZDP szóvivője tegnap kiadott közleményében. Szerinte a kormányfőnek nem kell lemondania, végig kell vinnie a polgároktól kapott megbízatását, mert nem a korrupcióellenes ügyészség kormányozza az országot. Firea úgy véli, hogy egy újramelegített ügyről van szó, amelyet Traian Băsescu volt államfő és mások hazugságaira alapoztak, de sem az ügyészség, sem a feddhetetlenségi ügynökség nem rendelkezik bizonyítékokkal Ponta állítólagos bűntetteiről. Victor Ponta mellett a Konzervatív Párt elnöke is kiállt, a Haladáspárt pedig a nemzeti érdekek, a politikai stabilitás érdekében és a válság elkerülése végett foglalt állást a kormányfő tisztségben való maradása mellett. Az SZDP több vidéki vezetője is a fővárosba utazott.
Közös álláspontra helyezkedtek a román ellenzéki pártok is: a Nemzeti Liberális Párt (NLP) két társelnöke, Alina Gorghiu és Vasile Blaga szerint Pontának azonnal le kell mondania, mert „az ellene felhozott vádak összeférhetetlenek a kormányfői tisztséggel”, „bármely késedelem hálátlan helyzetbe hozza Romániát a nemzetközi partnerekkel való viszonyában”. Az NLP vezetői szerint „a közméltóság nem képezi üzletelés tárgyát”, Ponta gyors lemondásával pedig megelőzhető egy politikai válság. A liberálisokhoz Traian Băsescu volt államfő és mások is csatlakoztak, a kormánypalota előtt estére már több száz tüntető gyülekezett zászlókkal, plakátokkal követelve a kormányfő lemondását. A csendőrséget is kivezényelték.
Tăriceanu aggódik
A román jogállam „elnyomóvá” válhat a hatalmi túlkapások miatt, máris túlzásba vitték az előzetes letartóztatásokat – véli Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnök, aki ezt az aggodalmát az Európai Bizottság első alelnökével is megosztotta. Frans Timmermans tegnapi romániai látogatásán a két házelnökkel találkozott, és a parlament tagjainak mentelmi jogáról is beszélt velük. Kifejtette, hogy ez nem vonatkozhat bűnvádi ügyekre, és állítása szerint ezzel Tăriceanu és Valeriu Zgonea képviselőházi elnök is egyetértett. A román politikusok a független, politikamentes igazságszolgáltatás és az ártatlanság vélelmének szükségességéről beszéltek, az EB alelnöke üdvözölte Románia előrehaladását az igazságügyi reform terén, és hangsúlyozta, hogy az európai felügyelet továbbra is fontos eszköze marad ennek a folyamatnak; végül leszögezte, hogy a mentelmi jog a parlamenti tevékenységgel kapcsolatos, nem takarhat bűncselekményeket.
Bizalmatlansági indítvány
Bizalmatlansági indítványt terjesztett be a parlamentben tegnap az NLP a kormány ellen. A már január óta készülő kezdeményezés a külföldön élő román állampolgárok választójogának korlátozását, a levélben való szavazást szabályozó törvény elfogadásának halogatását kéri számon, és azzal vádolja a szociáldemokratákat, hogy a választási reform előkészítésénél is „időhúzásra játszanak”, és nem akarnak olyan szabályozást elfogadni, amely arányos képviselethez juttatná a parlamentben a külföldön dolgozó mintegy hárommillió román állampolgárt a jövőre esedékes választásokon. Az indítványt a házszabály szerint jövő héten olvassák fel a törvényhozásban, és elvileg június közepén szavaznak róla. Ha elfogadják, az a kormány bukását jelenti. A bizalmatlansági indítványt 183 parlamenti képviselő írta alá, ez egyelőre nem elég ahhoz, hogy megszavazzák. Az RMDSZ nem támogatta a kezdeményezést.