Ellentámadásba lendült a korrupcióval vádolt Victor Ponta kormányfő, azzal fenyegetve meg az ellenzéket, hogy bűnvádi eljárást nyújt be a főügyészhez, ha a Nemzeti Liberális Párt (NLP) utcára szólítja az embereket. Victor Ponta leszögezte, nem tesz eleget Klaus Johannis államfő felszólításának, vagyis nem mond le a miniszterelnöki tisztségről.
Rámutatott: továbbra is élvezi a koalíció támogatását, az ellene kezdeményezett bűnvádi eljárást pedig politikai indíttatásúnak minősítette, de államcsínyt is emlegetett. A képviselőház ma szavaz Victor Ponta mentelmi jogának felfüggesztéséről, miután tegnap az alsóház jogi bizottsága negatívan véleményezte a miniszterelnök elleni eljárás engedélyezését.
Tegnapi ülésén nagy többséggel – 18 ellenszavazat a hét igen ellenében – úgy döntött a képviselőház jogi bizottsága, hogy nem támogatja a korrupcióval gyanúsított kormányfő elleni bűnvádi eljárás engedélyezését. Mint ismert, a korrupcióellenes ügyészség beindította már a bűnvádi eljárást azoknál a vádpontoknál, amelyekkel korábbi ügyvédi tevékenysége miatt gyanúsítják Pontát: okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnsegédlet. Az ügyészek szerint Ponta 2007–2008-ban ténylegesen el nem végzett ügyvédi szolgálatokért vett fel 2000–3000 eurós honoráriumot megbízója ügyvédi irodájától, majd a felvett összeg igazolásaképpen más ügyvédek tevékenységi beszámolóját lemásolva hamisított beszámolókat. A vádhatóság szerint Ponta miniszterelnökként az összeférhetetlenségi szabályokat is megsértette, amikor volt megbízóját, Dan Şova szenátort miniszteri tisztségekbe jelölte. Ez utóbbi gyanú kivizsgálásához kérte az ügyészség a parlament hozzájárulását.
Ügyészi cenzúra?
Ponta a képviselőház jogi bizottsága előtt abszurdumnak minősítette, hogy egy ügyész politikai döntéseket „cenzúrázzon”, azaz összeférhetetlenségi szabályokat kérjen számon egy miniszterelnökön, amikor a miniszterek jelöléséről van szó. A jogi bizottság véleményezése csupán javaslat, a bűnvádi eljárás elindításáról a képviselőház plénuma ma délelőtt dönt. A miniszterelnök ismételten megerősítette: nem mond le tisztségéről, pártja ügyvezető bizottságának tegnapra összehívott ülése után kijelentette, a szociáldemokraták és koalíciós partnereik egyhangúlag úgy döntöttek, a jelenlegi kormánynak folytatnia kell tevékenységét, mivel egy politikai válság Oroszországnak vagy „az ország valamely ellenségének kedvezne”. „Nagy hiba lenne, ha ebben a periódusban egymással harcolnánk ahelyett, hogy azt tennénk, amit eddig nagyon jól csináltunk. Végig akarjuk vinni mandátumunkat, felkérjük az NLP tagjait, ne használják fel többé az igazságszolgáltatást politikai célokra, és ha képesek rá, akkor buktassanak meg minket pénteken a bizalmatlansági indítvány révén. Ha pedig nem, várjanak a választásig, és csak a nép választhatja meg őket az ország élére, nem egy ügyész vagy bárki más” – mondta Victor Ponta. Kijelentette, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) bűnvádi panaszt nyújt be a főügyészhez az NLP ellen, ha az ellenzék utcára szólítja az embereket, hogy a kormány ellen tüntessenek, és megpróbálják erővel megdönteni a hatalmat. Kifejtette, egy demokráciában a dolgokat nem az utcán döntik el erővel, és hangsúlyozta, az SZDP is tud mozgósítani tízezer vagy százezer embert.
Fenyegetőzik Cazanciuc
Hasonló hangnemű felhívással fordult az NLP-hez Robert Cazanciuc igazságügyi miniszter, arra figyelmeztetve az ellenzéket, hogy büntetőjogi felelősséget vonhat maga után olyan törvénytelen politikai tüntetések szervezése, melyek célja a parlament vagy a kormány hatalomgyakorlásának megakadályozása. A miniszter az SZDP sajtóirodáján keresztül tette közzé üzenetét, a dokumentumon a párt fejléce látható, Cazanciuc pedig miniszteri minőségében írja alá. A sajtóközleményben Cazanciuc kijelenti, „az alkotmányos demokratikus gyakorlat ellen való”, hogy az NLP a kormány menesztését kérje és jelentős politikai instabilitást okozzon.
Az elmúlt napokban az ellenzék több ízben követelte Victor Ponta lemondását, Alina Gorghiu, az NLP társelnöke kijelentette, mindennap kérni fogják a kormányfő lemondását. Gorghiu szerint precedens nélküli, hogy egy kormányfőt korrupciós tettekkel vád alá helyeznek, még sincs esze ágában lemondani. Victor Ponta azonban kifejtette, államcsínyt akarnak véghezvinni a lemondásra vonatkozó követelésekkel. „Az igazságszolgáltatás nem azt jelenti, hogy politikai eseményekre reagálsz, megpróbálva félreállítani az egyik politikai vezetőt. Az én megvádolásom célja a kormány és a parlamenti többség leváltása. Mindenféle definíció szerint kormánycsere választások útján vagy a parlamentben adott voks útján mehet végbe. Bármilyen más módszer államcsínynek számít. Mind az általam vezetett kormány, mind az összes elkövetkező kormány csakis demokratikus és alkotmányos módon váltható le, illetve iktatható be” – fejtette ki Ponta.
Kelemen tanácsa
Kelemen Hunor szerint Románia érdekei azt kívánták volna meg, hogy Victor Ponta miniszterelnök lemondjon a tisztségéről, miután bűnvádi eljárás indult ellene. „A miniszterelnök előbb-utóbb oda fog jutni, hogy a kormányzást abba kell hagynia, sokkal nagyobb veszteségekkel az ország számára, mintha most tenné meg ezt a lépést. Ezért jobb lett volna, ha most hagyja abba a kormányzást, de ez az ő személyes döntése” – fejtette ki a Maszol.ro portálnak tegnap az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor közölte, nem ismeri a kormányfővel kapcsolatos ügyészségi dosszié tartalmát, ezért a Ponta ellen felhozott vádakat nem kívánja kommentálni. Megjegyezte azonban, hogy lehetetlen helyzetbe került a miniszterelnök és a kormány. Úgy vélte, Victor Ponta a nemzetközi politikában és a pénzügyi világban is elszigetelődik, a jó kormányzás lehetősége már nem adott. Arra a kérdésre, miképpen fog szavazni az RMDSZ a miniszterelnök kiadatásáról, Kelemen Hunor korainak tartotta a választ.