A vármegyések három hónap alatt összesítették Kézdivásárhelyen és a közigazgatásilag hozzá tartozó falvakban a szükséges aláírásokat. A lakásokba bekopogtatva, valamint március 15-én és a magyar történelmi egyházak templomai előtt gyűjtötték az 1479 támogató aláírást, ami meghaladja a lakosság számarányának öt százalékát, tehát elegendő ahhoz, hogy tanácsi határozat születhessék.
Szőcs Csongor és Beke István elmondása szerint Wass Albert soha nem térhetett haza Erdélybe, mivel a román hatalom háborús bűnösnek nyilvánította, holott a kezükben egy 2004. június 22-ei keltezésű és 2014-ben hitelesített hivatalos okirat, melyet Románia Legfelsőbb Bírósága bocsátott ki, és amelyben az olvasható, hogy a Kolozs megyei népbíróság határozatának elemzéséből arra a következtetésre jutottak: Wass Albertet nem ítélték el a béke és az emberiség ellen elkövetett bűncselekményekért, illetve háborús bűnök miatt sem a bűnügyi törvénykönyv 356–360-as cikkelyei és a nemzetközi jogi okmányok tartalma szerint, melyekhez Románia is csatlakozott.
A gyűjtés során – mondották a vármegyések – arra a következtetésre jutottak, hogy ne utcát, hanem a Millennium Parkot nevezzék el Wass Albertről, ezzel is elkerülvén azt, hogy valamelyik városrész lakóit anyagilag megterheljék az utcanév-változtatás miatt.
Az aláírások iktatása után a vármegyések Bokor Tibor polgármesterhez is levelet intéztek, amelyben arra kérik a városvezetőt, hogy a parknévváltoztatást terjessze határozattervezet formájában a városi önkormányzat elé, és értesítse őket arról, mikor döntenek ebben a kérdésben, hogy ők is jelen lehessenek azon a tanácsülésen.