A törvénytervezetet iktató szociáldemokrata szenátor, volt külügyminiszter levélben kérelmezte a felsőház Állandó Bizottságánál előterjesztése visszavonását, azonban – mivel a tervezetet már a bizottságok is véleményezték – a visszavonásról a szenátus plénumának kellett szavaznia.
Markó Béla, az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője elmondta, jelezték a különböző parlamenti pártoknak, hogy nem értenek egyet a tervezettel, mely „megterheli a parlamenten belül is a viszonyunkat más pártokkal, illetve a román–magyar viszony tekintetében is negatív hatása lehet”. Markónak nincs tudomása arról, Titus Corlăţean miért döntött tervezete visszavonása mellett, úgy véli azon­ban, ebben a negatív sajtóvisszhang is közrejátszhatott. 
A törvénytervezet értelmében a kormányzati és a helyi közigazgatási szerveknek gondoskodniuk kellett volna a román nemzeti lobogó kitűzéséről, a román himnusz elénekléséről június 4-én, valamint a médiának is az ünnepre való ráhangolódás szolgálatában kellett volna állnia. A tervezet szerint továbbá a trianoni békeszerződés napján tudatosító kulturális és oktató jellegű rendezvényeket kellett volna szervezni helyi és központi költségvetési forrásokból, amelyeken az ország állampolgárai méltóképpen megünnepelhették volna Erdély Romániához való csatlakozásának évfordulóját.
A törvénytervezet indoklása úgy írja le a trianoni békeszerződést, mint a román nép számára kiemelt fontosságú jogi eszközt, amelyre a román–magyar kétoldalú kapcsolat épül. A kezdeményezők azt is leszögezik, hogy „a történelem újraírására tett bármiféle kísérlet, a revizionista álláspontok hangoztatása az Európai Unióban manapság már nem elfogadható”.