A legfelsőbb bíróság elnöke és a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács egyik bírája is kemény hangon támadta a képviselőházat, amiért kedden elutasította az államügyész kérését, hogy Victor Ponta mentelmi jogát feloldva tegye lehetővé a miniszterelnök elleni teljes körű ügyészségi vizsgálat lefolytatását, ugyanakkor az Egyesült Államok és több európai ország nagykövetsége is közleményben fogalmazta meg rosszallását a szavazattal kapcsolatban. Az igazságügyi miniszter azonban úgy véli, a parlament döntése összhangban áll az alkotmánnyal.
„Ami a parlamentben történt, bizonyítja, hogy a törvény előtt nem minden romániai állampolgár egyenlő” – mondta Livia Stanciu főbíró, a legfelsőbb bíróság elnöke a keddi parlamenti vokssal kapcsolatban, amellyel a testület elutasította Victor Ponta mentelmi jogának a felfüggesztésére irányuló kérést. Horaţius Dumbravă, a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács bírája pedig Ponta szavaira utalva – aki hétfőn azt állította, az igazságszolgáltatással álcázott államcsínnyel készülnek politikai ellenfelei megbuktatni őt és kormányát – azt mondta: ha valóban államcsínyről van szó, akkor az igazságszolgáltatással vannak gondok, de ha nem, akkor azokkal, akik ezt állítják.
Védelmébe vette a parlamentet Robert Cazanciuc igazságügyi miniszter, aki szerint a képviselőháznak a Ponta-ügyben hozott döntése „összhangban van Románia alaptörvényével”, és úgy vélte, az ügynek nem lesz hatása a Romániáról készülő igazságszolgáltatási országjelentésre. Cazanciuc szerint Pontának az államcsínyt lebegtető kijelentése csupán politikai nyilatkozat, melyből az évek során sok hangzott el indokoltan vagy indokolatlanul. „A fontos az: a politikusok ne használják fel az igazságszolgáltatás lépéseit arra, hogy instabilitást okozzanak Romániában” – tette hozzá a miniszter.
A képviselőház keddi szavazását követően az igazságszolgáltatás akadályoztatását tette szóvá az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége, mely még a voksolás előtt közleményben hívta fel a figyelmet: a törvényeknek mindenkire egyformán kell vonatkozniuk. Tegnapi közleményében már keményebb hangot üt meg az amerikai nagykövetség, leszögezve: a parlamenti mentelmi jogot nem szabadna jogi eljárások akadályozására felhasználni. A német nagykövetség szintén közleményben figyelmeztet, hogy továbbra is a korrupcióellenes küzdelmet és az igazságügy reformját várja el a román kormánytól, és szintén rosszallásának adott hangot az ügyben megszólaló holland és brit nagykövetség is.
Korábban felmerült, hogy a korrupció gyanújába került Victor Pontát tisztségéből felfüggeszthette volna Klaus Johannis, ezt azonban az államfő csak azon miniszterek esetében teheti meg, akik nem tagjai a parlamentnek – fejtette ki Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke.
Elégtelenre vizsgázott a parlament
Az Erdélyi Magyar Néppárt felháborodva értesült a keddi képviselőházi szavazás eredményéről, tegnapi közleményükben szóvá teszik, hogy „a képviselők és szenátorok törvény felettinek képzelve magukat, sokszor egymást védve, a parlamenti immunitás leple alatt akadályozzák az igazságszolgáltatás intézményeit a bűnügyi kivizsgálások lefolytatásában”. A néppárt szerint a román politikai társadalom amúgy sem túl fényes megítélésén csak az javíthatna, ha Ponta lemondana kormányfői tisztségéről, a parlamenttől pedig azt várják, hogy tegyen eleget a választópolgárok elvárásainak, szakítson az eddigi bűnpártoló gyakorlattal, és ne akadályozza az igazságszolgáltatási szervek tevékenységét.
