Megközelítőleg ötvenezer lej természetes személyektől behajtandó tartozást halmozott fel az elmúlt időszakban a megyei munkaerő-hivatal. Az összeg nagy részének azoktól kellene érkeznie, akik elveszítették a jogot a munkanélküli-segélyhez, mivel a folyósítási időszakban volt jövedelmük. A végrehajtás viszont nem lehetséges a törvény kuszasága miatt.
Viszonylag nagy Háromszéken azon segélyezettek száma, akiknek különböző okok miatt vissza kellene fizetniük a folyósított járadékot, a teljes összeg a természetes személyek esetében megközelíti az ötvenezer lejt, a munkáltatóknál (jogi személyeknél) pedig valamivel több mint 16 ezer lej – tájékoztatott Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-hivatal vezetője. Az igazgató kifejtette: a behajtást több tényező is akadályozza, például az, hogy akik külföldön tartózkodnak, általában nem törlesztenek, inkább kivárják, hogy a tartozás elévüljön – a megállapításától számított harmadik év végén ez teljesül. Egy másik okkal a számvevőszék ellenőrzése nyomán szembesültek. Az ellenőrök az adóhivatal nyilvántartására támaszkodva kiderítették, hogy jó pár kedvezményezettnek meg kell vonni a segélyét, mivel időközben más jövedelemre is szert tettek.
Mint kiderült, olyan esetekről is szó van, amikor színesfémet értékesítettek, amely legtöbbször a saját udvarukról származott – tehát lomtalanítás alkalmával döntöttek a gyűjtőbe szállításáról. Kelemen szerint az illetők személyi azonosító számát a fémet átvevő vállalatnál lejegyezték, majd az az adóhivatalnál kötött ki a könyvviteli nyilatkozatok révén. Végül arra ébredtek, hogy, noha tudomásuk szerint nem rendelkeznek jövedelemmel, mégis megvonják tőlük a segélyt, sőt, a már kézhez kapott összeg visszafizetésére kötelezik őket. Teszik mindezt ráadásul több mint egy évvel a történtek után. A hivatal eljárását többen meg is támadták, és Kelemen szerint eddig a perek 99 százalékában a felperesnek adott igazat a bíróság. Az ítélőszék a döntést azzal indokolta, hogy nem állandó jövedelemről van szó, hanem egyszerű alkalmi, általában elhanyagolható összegekről. Az igazgató rámutatott: jó ideje javasolták, hogy a szociális juttatásokat szabályozó törvény vonatkozó részét módosítani kellene, mivel a jelenlegiek csak felesleges utánajárást, illetve a hivatal részéről értelmetlen munkát vonnak maguk után, hiszen a behajtás általában nem valósul meg.
A munkanélküli-segély megvonásának okai között egyébként szerepel még a hivatal által felajánlott képzéseken való részvétel elutasítása, ezek elhanyagolása vagy a felajánlott munkalehetőségek elutasítása. A jogi személyek tartozása elsősorban adminisztratív hibák nyomán gyűlt fel, például adott jelentési kötelezettségek be nem tartása miatt.