Árus Zsolt tegnap egy Gyergyószentmiklóson tartott sajtótájékoztatón ismertette a prefektus elleni kifogásait, amelyeket személyes blogján is közzétett. Mint írja, tavaly szeptemberben figyelt fel arra, hogy Hargita megye egyetlen román többségű városában, Maroshévízen (Topliţa) sem a település, sem az intézmények neve nincs magyarul kiírva. Emlékeztetett: a hatályban levő törvények kötelezik az önkormányzatokat a többnyelvű feliratozásra, ha egy kisebbség helyi aránya meghaladja a húsz százalékot, és Maroshévízen a magyarok a lakosság huszonegy százalékát teszik ki.
A maroshévízi jogsérelemről Árus többször írásban is tájékoztatta Hargita megye prefektusát, és kérte a törvény betartatását, de beadványaira nem kapott választ, és a többnyelvű feliratok sem jelentek meg a városban. A Székely Nemzeti Tanács aktivistája arra figyelmeztet, hogy a kormány helyi képviseletét ellátó prefektus a törvényesség őre kellene hogy legyen a megyében, de azzal is törvényt sértett, hogy válasz nélkül hagyta a beadványait, és azzal is, hogy nem lépett fel a magyarok nyelvi jogainak érvényesítéséért.
Árus Zsolt az MTI-nek elmondta, mindez tulajdonképpen a prefektus etnikai alapú részrehajlását jelzi, hiszen a kormány képviselője rendszeresen fellép az olyan ügyekben, amikor a Hargita megyében 13 százalékot kitevő román lakosság érdekeit véli csorbulni. A maroshévízi kétnyelvűség azért is kényes ügynek számít, mert korábban ennek a városnak volt a polgármestere Mircea Duşă jelenlegi védelmi miniszter, akit Victor Ponta kormányfő többször is kormánya magyar ügyekben illetékes szakértőjének nevezett. A nyelvi jogokat is biztosító önkormányzati törvény életbe lépése idején Mircea Duşă éppen Hargita megye prefektusa volt.