A miniszter közlése szerint 175 kilométer hosszú határszakaszról van szó. A belügyminiszternek jövő szerdáig kell elvégeznie a határ fizikai lezárásával kapcsolatos előkészítési munkákat, amelyekről aznap kell tájékoztatást adnia a kabinetnek. Július 1-jén a magyar és a szerb kormány csúcstalálkozót tart, amelyen részletesen tájékoztatják a szerb felet a magyar intézkedésekről – közölte Szijjártó Péter. Azt mondta, Magyarország a kerítés felállításával semmilyen nemzetközi jogi kötelezettségét, semmilyen nemzetközi szerződést nem szeg meg. Szerinte a kormány döntése nem egyedülálló. Ezzel kapcsolatban hivatkozott arra, hogy a görög–török, valamint a bolgár–török határon is volt kerítésépítés, és Észak-Afrikában is így védik magukat spanyol városok a bevándorlási nyomással szemben.
Szijjártó Péter tudatta továbbá: Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter arról tájékoztatta a kormányt, hogy a térségben élő gazdák között felmérést végeztek, és ők is rendkívül súlyos problémaként említették a bevándorlók vonulását az adott határ menti területeken. A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, a belügyminiszterek keddi uniós tanácskozásán kiderült: Magyarországot érinti a legsúlyosabban a bevándorlási hullám a tagállamok közül. A tárcavezető a jelenleg az EU előtt álló egyik legsúlyosabb kihívásnak nevezte a bevándorlás kérdését, amelyre az uniós országok keresik a megoldást, de a közös cselekvéshez vezető út egyelőre meglehetősen időigényesnek és hosszúnak tűnik. Ezért Magyarország nem engedheti meg magának, hogy tovább várjon, bár reméli, hogy lesz közös európai stratégia. A kormány elkötelezett szándéka, hogy megvédje Magyarországot és a magyar embereket a bevándorlási nyomással szemben – összegzett.
 

Vegyes fogadtatás
A külügyminiszter bejelentését a magyar parlamenti pártok vegyesen fogadták. A Fidesz üdvözölte a kormány döntését, a Fidesz–KDNP frakció szerint a határzár lehetőség arra, hogy megakadályozzák az illegális bevándorlást Magyarországra. Az MSZP határozottan elutasítja az intézkedést, nem tartják jó eszköznek a menekültkérdés megoldására. Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint Európában nem felépíteni kell a szöges kerítést, hanem, ahogy 25 évvel ezelőtt is, lebontani. A Jobbik véleménye szerint egy határzár elrendelése nem jelent rendszerszintű megoldást, hosszabb távon nem szünteti meg a menekültáradatot. Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese közölte, pártjuk segítő kezet nyújt minden valódi üldöztetés elől menekülő embernek, de ez nem vonatkozik a gazdasági okokból menekülőkre.

Belgrád segítséget kér
Nebojša Stefanović szerb belügyminiszter tegnap arra kérte az Európai Unió országait, hogy segítsenek Szerbia határainak védelmében. A tárcavezető közleménye szerint országa elkötelezett az illegális migráció megfékezése mellett. A szerb belügyi tárca vezetője ezzel reagált Budapest döntésére. Stefanović kiemelte: Szerbia a menekülthullám megjelenése óta elkötelezett a probléma megoldása iránt. „Szeretnénk megmutatni, hogy olyan komoly partnerek vagyunk, akik a saját és az EU határait is védik, ebben a folyamatban azonban a szerbiai állampolgárok érdekeire és biztonságára is figyelnünk kell” – írta a szerb miniszter. Arra kérjük az Európai Unió országait, segítsenek nekünk ebben, tegyenek további erőfeszítéseket annak érdekében, hogy Szerbia megvédhesse azokkal az országokkal közös határait, ahonnan a migránsok érkeznek, hiszen ők elsősorban az EU-tagországokból – Görögországból és Bulgáriából – jönnek Szerbiába” – mondta a belgrádi kormány képviselője.
Radoš Đjurović, a menedékkérők védelmével foglalkozó központ igazgatója szerint egy kerítéssel nem lehet gátat emelni az illegális bevándorlók óriási hulláma előtt. A B92 televízióban nyilatkozva az igazgató kiemelte: a kerítés miatt egyre többen maradnak majd a határsávban. Szerinte a kerítés felállítása után a csempészet még elterjedtebbé válik, az emberek alagutakat fognak ásni, a „senki földjén” ragadnak, és alternatív átjutási lehetőségeket keresnek. Szerinte Szerbia azért is van rossz helyzetben, mert ez az utolsó állomás a schengeni terület előtt, ezért nem nagyon fognak a bevándorlók más útvonalakat keresni. Magyarországra csak az idén 54 ezer menedékkérő érkezett, az év végéig ez a szám elérheti a 130 ezret is, és a hivatalos adatok szerint a migránsok 95 százaléka Szerbián keresztül jut az országba – emlékeztetett a szerb sajtó.

Szerbiának is érdeke
Szerbia számára is könnyebbséget jelenthet, ha Magyarország fizikailag lezárja a magyar–szerb zöldhatárt, mert ha a migránsok ezen az útvonalon nem tudnak bejutni az Európai Unióba, akkor nagy valószínűséggel megkerülik ezt a területet – reagált Pásztor István, a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentésére. A VMSZ elnöke az MTI belgrádi tudósítójának azt is elmondta, hogy a magyarországi határzárral Szerbia számára nem oldódik meg a helyzet. „Számunkra akkor oldódik meg igazából a probléma, ha a szerb bejövő oldalon is meglesznek ezek az intézkedések” – tette hozzá. Kifejtette, hogy pártja támogatja a szerb kormány azon törekvéseit, amelyek az illegális bevándorlók megfékezésére vonatkoznak. Emlékeztetett: Nebojša Stefanović szerb belügyminiszter kedden arról beszélt: Szerbiának nincs lehetősége, hogy több ezer menedékkérőt és migránst befogadjon, illetve ellásson. A belügyi tárca vezetője hozzátette, Szerbia ugyan nem tagja az Európai Uniónak, de fontos szerepet kíván vállalni a migránsok megfékezésében, ezért megerősíti a Magyarországgal, valamint a Macedóniával közös határ védelmét. Pásztor István szerint sem lehet Szerbia olyan ország, amelyben több tízezer illegális migráns tartózkodik. Azokat az illegális bevándorlókat, akik jelenleg Szerbiában tartózkodnak, vissza kell toloncolni. Meg kell oldani ezt a problémát, ennek a folyamatnak le kell állnia – szögezte le.

Nógrádi: Szükséges döntés
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szükséges lépésnek nevezte a kormány döntését. A M1 csatornának nyilatkozva a szakértő felidézte, hogy a G7-es csúcstalálkozó előtt a németek ideiglenesen lezárták Németország déli és keleti határát. Ennek nyomán egy nap alatt lebukott 6600 ember, akinek nem volt semmilyen engedélye a schengeni határokon belüli tartózkodásra, és kábítószercsempészeket is fogtak. Hasonló intézkedéseket hoznak a spanyolok, a bolgárok is – mondta Nógrádi György. A szakértő úgy fogalmazott: „a lényeg, hogy ezt meg kellett tenni, mert a menekülés fő útvonala a tengeren Görögország, Olaszország, a szárazföldön Magyarország”. Szerinte az albán maffia úgy használta ki Magyarországot, mintha otthon lenne, átcsempészett egymillió albánt Nyugat-Európába, és a kábítószer-kereskedelem fő iránya lett a Belgrád–Pozsony–Budapest–Prága útvonal. A lépés szükséges volt – szögezte le. „Be lehet fogadni száz, kétszáz vagy akár ötezer embert, de milliókat lehetetlen. Ezt az emberáradatot fel kell tartóztatni” – mondta a szakértő. Ausztriában egy napja bejelentették, hogy nem adnak ki több menekültengedélyt, pár órája a bajor pénzügyminiszter azt mondta: Európának nincs szüksége menekültekre, hajnalban a televíziós hírek arról szóltak, hogy a menekültek miatt a görög szigeteken nem lehet nyaralni – sorolta.