Nagy Margit 1915. június 20-án született Sepsiszentgyörgyön, és itt élte le egész életét. 100 éves születésnapján az önkormányzat részéről Sztakics Éva alpolgármester köszöntötte az idős hölgyet családja körében, tortával, virággal és oklevéllel, és elsőként a hosszú élet titkáról kérdezte a város egyik legidősebb lakóját, aki szerint a sok munka és a sok erdőre járás segítette egészsége megőrzésében.
A hozzátartozók egyszerűen Mancinak hívják a meglepően szép, ápolt külsejű nénit, aki egyik fiatalkori fényképén valóságos filmsztárnak látszik, pedig arckrémet soha nem használt. Kilencgyermekes családban nevelkedett a Vártemplom tövében, 36 évig dolgozott a textilgyárban, a készárunál. Nyugdíjazása után rengeteget kirándultak, jártak az erdőre.
Mindegyik testvér megérte a 85 évet – mondja a lánya, akivel egy második emeleti tömbházlakásban él; erre cserélték a Kender utcai házat, ahol valamikor laktak, gazdálkodtak, és állatokat is tartottak. Két unokaöccsének a felesége is ott van, közlésük szerint a nagynéni igen család- és gyermekszerető, rég elhunyt férjének első házasságából származó gyermekei, sőt azok unokái is rendszeresen látogatják, ma is ő számít az eleven családi memóriának. Szombaton, a kerek évfordulón sokan felköszöntötték, a szomszédok is lejöttek, még két hónapos látogatója is volt. A családtól száz szál piros rózsa mellett egy kempingszéket és két cserepes tuját kapott, hogy jó időben tudjon kiülni az erkélyre levegőzni. A lakásból már két éve nem jár ki, szédül, zavarják a fények is: ebben a korban az ember látása, hallása is romlik már, mondja mosolyogva. Beteg nem voltam soha, csak a szívem gyenge mostanában. Szedem a gyógyszert, de úgy gondolom, nem ér semmit – teszi hozzá derűsen. Olyan régen volt – hárítja el a legkellemesebb és legrosszabb élményére vonatkozó kérdést, de aztán elmondja: volt rossz is, de arra nem emlékszik, a legjobb pedig az, amikor mindenki itt van, együtt az egész család.
Manci néni napjai békésen telnek: délelőtt tesz-vesz a lakásban, főz, mosogat, vasal, délutánonként újságokat, folyóiratokat böngész (nagyító segítségével), beszélget a lányával. Tévézni nem szokott, kedvenc étele a laska, az édességet és hentesárut nem szereti. Az erdőt, azt nagyon – ismétli meg búcsúzóul. A hangulat, a családtagok összhangja egyebet is közöl: belső harmónia is szükséges ahhoz, hogy valaki százévesen is szép legyen.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
