A washingtoni központú nemzetközi jogvédő szervezet értékelése 29 országra (Közép-Európára, a Balkánra és a volt Szovjetunió tagállamaira) terjed ki és a tavalyi évre vonatkozik. Az FH hét szempontból vizsgálta a demokrácia helyzetét az érintett országokban.
A megszilárdult demokráciák közé Szlovéniát, Észtországot, Lettországot, Csehországot, Lengyelországot, Litvániát és Szlovákiát sorolták be. A félig megszilárdult demokráciák csoportját Magyarország, Bulgária, Románia, Horvátország, Szerbia és Montenegró alkotja. Az FH a vizsgált országcsoportból 13-at minősített demokratikusnak, 6-ot átmeneti rendszernek, 10-et pedig tekintélyelvű rendszernek. Ez utóbbiak közül a nem kiépült csoportba Koszovót, Örményországot és Kirgizisztánt, a kiépült kategóriába pedig Tádzsikisztánt, Oroszországot, Kazahsztán, Fehéroroszországot, Azerbajdzsánt, Türkmenisztánt és Üzbegisztánt sorolta.
Hétből öt kategóriában esett vissza Magyarország
Magyarország esetében öt kategóriában – a választási folyamat megítélésében, a civil társadaloméban, a média függetlenségében, a helyi szintű demokratikus kormányzáséban, az igazságügyi keretrendszer és annak függetlensége értékelésében – állapítottak meg romlást a 2014. január 1. és december 31. közötti időszakban, amihez hasonló változást a nemzetközi jogvédő szervezet csak Oroszországban mutatott ki. Az FH rámutatott, hogy Magyarország pontszáma hét éve folyamatosan romlik. A szervezet értékelése szerint Magyarország áll a visszaeső országok élén.
A regionális értékelés Magyarországra vonatkozó részében az FH megállapította, hogy a 2014-es választások megerősítették a Fidesz dominanciáját. Az ellenzéki pártok egyebek között bírálták a választókörzeteknek a kormánypárt érdekében történő állítólagos átrendezését, valamint az állami televízió és rádió kormányzat általi komoly befolyásolását. A legtöbb említett bírálatot megerősítette többek között az EBESZ is, amely rámutatott a magánmédiára és a hirdetési piacra gyakorolt erős kormánybefolyásra, valamint arra is, hogy a versengő pártok anyagi forrásai között súlyos egyenlőtlenségek vannak.
Magyarország félig megszilárdult demokráciák közé való besorolását a fentieken kívül a médiahirdetések új adójával, a civil szervezetek ügyeibe való növekvő politikai beavatkozással és zaklatásukkal, valamint több alkotmánybírósági döntéssel indokolták.