Ungureanu 2012-ben néhány hónapig állt az akkori jobbközép kormány élén. A kabinetet az akkori szociáldemokrata és liberális ellenzék bizalmatlansági indítvánnyal buktatta meg, egyebek mellett azt kifogásolva, hogy az Ungureanu-kormány a marosvásárhelyi magyar orvosképzésnek kari önállóságot biztosító határozatot hozott. A szenátor korábban is volt már kémfőnök.
A Szociáldemokrata Párt (SZDP) szenátorai azonnal jelezték, hogy nem támogatják Ungureanu kinevezését. A párt azt kifogásolja, hogy Johannis mindkét titkosszolgálati vezetőt saját pártjából jelölte – Eduard Hellvig volt európai parlamenti képviselőt, az NLP egyik alelnökét –, holott korábban az volt a hagyomány, hogy a hírszerzési igazgatók egyikét a kormányoldal, míg a másikat az ellenzék adja. Ilie Sârbu szenátusi frakcióvezető, aki egyben Victor Ponta pártelnök és kormányfő apósa, kijelentette: az alakulat nem fogja megszavazni a kinevezést. A jelölést törvénytelennek nevezte, mert az államfő nem konzultált róla a Legfelső Védelmi Tanáccsal, illetve Pontával sem egyeztetett javaslatáról. Daniel Savu szociáldemokrata szenátor, a titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság tagja szerint a jelölés Johannis bosszúja, amiért a korrupciógyanúba keveredett Victor Ponta kormányfő nem mondott le tisztségéről az államfő felszólítására.
Elemzők szerint Ungureanu jelölése az SZDP körüli parlamenti többség egységének tesztje: a voksoláson a mérleg nyelvét a Gabriel Oprea vezette Románia Haladásáért Országos Szövetség képezi majd. Ő több ízben jelezte, hogy hűséges a Ponta-kormányhoz, de támogatja az államfőt is minden „nemzetbiztonsági” kérdésben.