Különösebb fennakadás nélkül fogadta el a képviselőház tegnap az új parlamenti választási törvényt. Ennek értelmében némi módosításokkal, de visszatérünk a 2008 előtt alkalmazott megyei pártlistás, arányos választási rendszerhez. A régi-új rendszer bevezetéséhez már csak Klaus Johannis államfő aláírása szükséges.
A szenátus által már korábban megszavazott jogszabály alapján a képviselőháznak várhatóan 330, a szenátusnak pedig 136 tagja lesz. A képviseleti norma szerint 73 ezer állampolgárra jut egy képviselő és 168 ezer polgárra egy szenátor. Várhatóan tizennyolc nemzeti kisebbség egy-egy képviselője jut kedvezményesen mandátumhoz, a külföldön szavazó román állampolgárok négy képviselőt és két szenátort küldenek a kétkamarás törvényhozásba a számukra megszervezendő 43 választókerületből.
A külföldön állandó vagy ideiglenes lakcímmel rendelkező állampolgároknak a választás évében – április elsejétől kezdődően a választás dátumának kihirdetéséig – lehetőségük lesz arra, hogy előzetes regisztrációval jelezzék voksolási szándékukat. Ez a külföldi választási körök megszervezését, jobb területi eloszlását szolgálja. Akik nem regisztráltak, azok is leadhatják voksukat, de csak a külképviseleteken. Külföldön csak lakcímkártyával vagy a román útlevélben szereplő állandó külföldi lakcímmel lehet szavazni, de a román állampolgárok belföldön is már csak az állandó lakhelyüknek megfelelő megyében adhatják le voksukat a parlamenti választáson.
A parlamenti bejutási küszöb ötszázalékos marad, a regionális pártok képviselethez jutását alternatív küszöb is könnyíti. Így azok az országos szinten öt százalék alatt teljesítő politikai alakulatok is bejutnak a parlamentbe, amelyek négy megyében megszerzik a voksok legalább húsz százalékát. Ez az előírás magyar szempontból elsősorban az RMDSZ-nek kedvez. Ami a további küszöböket illeti, a két pártból álló választási szövetségek számára ez nyolc-, a három pártból álló koalícióké kilencszázalékos, míg a négy vagy több politikai alakulat összefogásával létrehozott választási szövetségnek az országos szinten leadott voksok tíz százalékát kell megszerezniük.
A törvény hatálybalépéséhez már csak az államfő aláírására van szükség.
Csak egy párt kerülhet be
Az új választási törvény sem teszi lehetővé, hogy két magyar párt jusson képviselethez a parlamentben – véli Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettese. A honatya rámutatott: az alternatív küszöb a regionális pártok számára biztosíthat parlamenti képviseletet. Arra a kérdésre, hogy mennyiben enged teret ez a választási törvény az erdélyi magyarságon belüli politikai pluralizmusnak, Márton Árpád azt mondta: a parlamenti képviseletet veszélyeztető helyzetet teremt az, ha több magyar párt verseng majd a közösség szavazataiért. Az RMDSZ képviselője szerint az alternatív küszöb a választási szövetségekre nem alkalmazható, azt pedig kizártnak tartja, hogy két egymással versengő magyar politikai alakulat is átlépje az alternatív választási küszöböt. Fennáll viszont a veszélye annak, hogy egyik sem éri el azt.
