A Kanadai Nap előadói — Francois Lasalle a beruházások bővülését várja - Ferencz Csaba felvétele
Bár túl sok helyi vállalkozó, de helyi vezető sem tisztelte meg jelenlétével, a kereskedelmi kamara által szervezett Kanadai Nap érdekes gazdasági lehetőségeket villantott fel. A két ország közötti kereskedelmi forgalom ugyan meglehetősen alacsony, de a bemutatkozó kanadai befektetők, illetve a követség kereskedelmi referense sikeres hazai szereplésről tudott beszámolni, az előadásokon részt vevők pedig bepillanthattak a kanadai gazdaság jellegzetességeibe.
Francois Lasalle, a követség kereskedelmi megbízottja mind előadásában, mind a sajtótájékoztatón néhány érdekes adattal szolgált. A tavaly Romániába irányuló kanadai export 213 millió dollár volt, az innen származó áruk összértéke pedig 207 millió dollár. Hogy mit vásárolnak tőlünk a kanadaiak? Elsősorban cipőt, de a fémipari termékek, a textilnemű, illetve a kőolajtermékek kivitele is több tízmillió dollárra tehető. Ez ugyan elenyésző az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi csere vonatkozásában, hiszen ott naponta mintegy egymilliárd dollár ,,kel át a határon" (egyébként külkereskedelme 85 százalékát Kanada épp az USA-val bonyolítja le), ám az itteni megbízottak néhány fontos beruházásban, illetve kanadai cég sikeres működésében látják a partnerkapcsolatok bővítését. Romániában több mint ezer kanadai tőkével alapított vállalat működik, ám ezek közül 30—35 olyan, amely jelentős üzleti forgalmat valósít meg. A mintegy százmillió eurós beruházással tervezett, a kanadai Intelcom által megépítendő Brassó-Vidombák repülőtérről már írtunk, országos szinten az atomenergia, nevezetesen a cernavodai atomerőmű hármas és négyes blokkjának építésébe szállnak be kanadai cégek, ugyanakkor Jászvásárba készül egy információtechnológiai üzem.
Ami Háromszéket illeti, a Kanadai Napon bemutatkozott az egyik sikeresen privatizált háromszéki üzem, a kézdivásárhelyi El-Co szigetelőgyár. A jobbára csődöt hozó magánosítás üde színfoltja ugyanis a kanadai Delta csoport nevéhez fűződik, amely 1999-ben szerezte meg a gyár állami részvénycsomagját, ma már többségi tulajdonos, és tavaly tizenegymillió eurós üzleti forgalmat valósított meg, bruttó profitja pedig egymillió euróra rúgott. Mindezt természetesen sorozatos beruházásokkal, sőt, létszámcsökkentéssel érték el, a kezdeti 1250 alkalmazottból mostanra ugyanis 490 maradt. Ám fejlődésük töretlen, termékeik negyven százalékát külföldre szállítják, az elkövetkező három-négy évben újabb hárommillió eurós beruházást terveznek — összegezett Nicolae Calburean, a gyár vezérigazgatója.
A kanadai cégek háromszéki útkeresésének másik példáját a fémelemeket gyártó nagyvállalat, a Canam Steel Romania hozta, amely brassói székhelye révén is közel van megyénkhez, s ez az Árkos határában épülő francia beruházás fémszerkezetében is ,,megmutatkozik". A cég hosszú távú terveire utal, hogy Michel Couillard vezérigazgató románul tartotta bemutatóját, s ő egyben a CBA, vagyis a 89 tagot számláló Kanadai Üzletemberek Romániai Egyesületének egyik első embere.
A nap érdekes színfoltja volt Valeriu Costea több felszólalása, amely során a kanadai gazdaságot kívánta közelebb hozni az érdeklődőkhöz. A követség kereskedelmi tanácsosa például az ottani lakó- és irodaház-építés néhány érdekességét ismertette, a kanadai ingatlanfejlesztő cégek ugyanis már betörtek a hazai piacra. A hőcserélő rendszerrel ellátott, jobbára fából készült modulos épületek ugyanis megfelelnek az itteni éghajlati körülményeknek, ugyanakkor — a kanadaiak másik erősségét alkalmazva — kímélő módon illeszkednek be a környezetbe, energiatakarékosak.
A nap végén természetesen szó került Háromszék egyik kitörési lehetőségéről, a turizmusról, elsősorban az egészségturizmusról, amelynek fejlődéséhez nem csak közvetett úton — például a közeli repülőtér megépítésével —, hanem közvetlen beruházások, partneri kapcsolatok révén is hozzá kívánnak járulni a kanadaiak.