A tegnap elfogadott és azonnal hatályba lépő rendeletet azzal indokolták, hogy május elején az alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek minősítette és felfüggesztette a büntetőeljárás házi őrizetre vonatkozó cikkelyét, mert az nem szabott meg felső határt a gyanúsítottak szabadságjogait korlátozó bizonyos bírósági intézkedésekre. Ezzel a joghézaggal magyarázható, hogy a nagy sajtóvisszhangot kiváltó korrupciós ügyekben azokat a gyanúsítottakat, akiknél a bíróság nem látta indokoltnak az előzetes letartóztatást, az utóbbi két hónapban többnyire bírósági felügyelet alá helyezték. Ilyen körülmények között szüntették meg a házi őrizetet például Elena Udrea volt turisztikai miniszter, Mircea Băsescu, a volt államfő testvére vagy Ráduly Róbert volt csíkszerdai polgármester esetében.
A büntető törvénykönyv, illetve az eljárásjog módosítására az SZDP korábban tucatnyi javaslatot terjesztett be a parlamentben, amellyel a korrupcióellenes ügyészség körüli „bilincscsörgésnek”, az esetleges hatósági visszaéléseknek próbáltak gátat szabni, ezeket a próbálkozásokat azonban Klaus Johannis államfő, az ellenzék és az ország nyugati szövetségesei a korrupció elleni harc megfékezésére tett kísérletként értékelték, és élesen elítélték. A házi őrizetre vonatkozó szakasz kiiktatása azonban az ügyészek eszköztárát szűkítette: ebben az esetben az ellenzék azért bírálta a parlamenti többséget, mert nem javította ki idejében, vagyis a nyári szünet előtt a törvényszöveget.
A tavaly február óta hatályos büntetőeljárás-jog több fokozatban teszi lehetővé, hogy korlátozzák a gyanúsítottak szabadságjogait még az ítélet előtt. Az egyik újonnan bevezetett módszer a házi őrizet, amelynek során a gyanúsított csak akkor hagyhatja el lakását, ha a felügyeletével megbízott hatóság kihallgatásra berendeli, és nem veheti fel a kapcsolatot a sértett féllel. Arra kötelezhetik, hogy otthonában az elektronikus megfigyelését lehetővé tevő készüléket viseljen.