Bár az eurózóna mentőalapja, az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) szerint Görögország hivatalosan csődben van, a szervezet mégis úgy döntött, egyelőre nem követeli Görögországtól teljes tartozásának visszafizetését azt követően, hogy Athén nem törlesztett időben a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). Görögország euróövezeti hitelezői 317 milliárd eurót veszíthetnek el az államcsődön – írja tegnapi számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung az UBS, az ifo gazdaságkutató intézet és az Eurostat adataira hivatkozva. Németország 87,6, Franciaország 67, Olaszország 58,5, Spanyolország 40, Hollandia 19, Belgium 11,8, Ausztria 9,3, Finnország 5,9, Portugália 4,4, Szlovákia 2,9, Írország 2,6, Szlovénia pedig 1,6 milliárd eurót veszíthet a görög államcsődön. Az említett összegek együttesen 310,6 milliárd eurót tesznek ki, ami a fel nem sorolt euróövezeti tagállamok veszteségével együtt 317 milliárd euróra rúg.

Radikális közhangulat-változás
Az utóbbi napokban a közhangulat radikális megváltozása érzékelhető Görögországban, a politikában amúgy is meglévő feszültség átszüremlett a hétköznapi érintkezésekbe is – mondta Fokasz Nikosz szociológus tegnap az MTI-nek telefonon Athénből. Amikor Alekszisz Ciprasz kormányfő múlt szombaton bejelentette a népszavazás kiírását a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodásról, sorok jelentek meg a bankok előtt, ám a fordulat szerdán következett be, gyakorivá váltak a szóváltások a buszokon, gyakran hallani kiabálást az utcákon. Pánikról még mindig nincs szó, csak dühről, a népszavazási kezdeményezés rendkívüli módon megosztotta a görögöket. A szociológus azt valószínűsítette, hogy az „igen” szavazat hívei, azaz a hitelezőkkel való megállapodás támogatói fognak győzedelmeskedni a referendumon, hangsúlyozta azonban, hogy a különbség mindenképpen nagyon csekély lesz.

A görögök gyűlölik, a németek szeretik
Még soha nem volt olyan népszerű Németországban Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter, mint most egy tegnap közzétett felmérés szerint. Az évtizedek óta tolószékhez kötött konzervatív politikus ezt mindenekelőtt a görög adósságválságnak, illetve a válság kezelésének köszönheti. A Die Welt lap által nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásból kitűnt, hogy Schäuble – aki már a 2005 őszén hatalomra került első Merkel-kormányban is miniszter volt – a konzervatívok tizenegy éve tartó közös kormányzása óta először népszerűbb főnökénél. A pénzügyminiszter támogatottsága 70 százalékos, míg Angela Merkel kancelláré 67 százalékra csúszott vissza. A megkérdezettek többsége elégedetten nyilatkozott arról, ahogy a német kormány a görög adósságválságot kezeli. Ezen belül Schäublénél mindenekelőtt nyílt, őszinte és főként találónak, valamint gyorsnak tartott reagáló képességét díjazták, de ezenkívül  nyilatkozatait kísérő szarkasztikus humorát is. A németek körében a legnagyobb elismerést a közelmúltban azzal szerezte, hogy görög partnerét, Jánisz Varufakiszt „ostobán naívnak” nevezte, amivel ugyanakkor kisebb diplomáciai válságot is okozott.  Azt a pénzügyminiszter is tudja magáról, hogy nem könnyen kezelhető személyiség. de a németek megbízható és szuverén válságkezelőnek tartják, Merkel kancellár erősen támaszkodik rá. Wolfgang Schäuble több éve tartó pénzügyminisztersége óta a legszigorúbb takarékosság híve. Ez is magyarázza, hogy miközben saját országában népszerűsége szárnyal, Görögországban a legnépszerűtlenebb német politikussá lépett elő.