A kormány rendeletet fogadott el arról, hogy augusztustól megemeli a vezető tisztségviselők fizetését, ám Gabriel Oprea sem azt nem mondta el, mekkorák lesznek ezután a fizetések, sem azt, hogy hol dolgozik a 48 vezető.
Hírügynökségi jelentések szerint az államfő, a miniszterelnök és a parlament két házelnökének fizetése bruttó 21 540 lejre (nettó 15 540 lej) nő, ugyanennyit kap a Legfelsőbb Bíróság elnöke is, a miniszterelnök-helyettes járandóságát pedig bruttó 20 000 lejben (nettó 14 024) állapították meg. A miniszterek és más magas rangú állami tisztségviselők, beleértve a hírszerző szolgálatok vezetőit, bruttó havi 19 055 lejt kapnak (nettó 13 365). Ebbe a kategóriába tartoznak a miniszteri rangú elnöki tanácsadók is. Jelenleg az államelnök havonta nagyjából nettó 6500 lejes fizetést kap, a házelnökök és a kormányfő 6184 lejt, a helyettese mintegy 5800-at, a miniszterek pedig nettó 5350 lejt.
Gabriel Oprea ideiglenes kormányfő szerint a kormányrendelettel a hatalmi ágak közötti egyensúlyt állították hely­re, amikor az elnök és a miniszterelnök, illetve a kétkamarás törvényhozás házelnökeinek fizetését gyakorlatilag a legfelsőbb bíróság elnökének bérszintjére emelték, sze­rinte ugyanis nem normális egy európai országban, hogy az államfő havi 1500 euró körüli járandóságot kapjon, vagyis kevesebbet, mint egyes állami intézmények második vonalbeli tisztségviselői.
Oprea közölte: a kormány jelenleg a szakszervezetekkel egyeztet az új közalkalmazotti bértábláról, amely jövő évtől lépne hatályba. A tervek szerint 2016. januártól a legkisebb közalkalmazotti bér 1200 lej lesz. A politikus szerint a közalkalmazotti béremelés nem tekinthető populizmusnak, az a korrupcióellenes harc része. Azzal példálózott, hogy az igaz­ságszolgáltatás – ahol eddig is magasak voltak a fizetések – kiválóan működik, s ezt szeretnék elérni a közigazgatásban is. Nem elég a korrupcióellenes hadjárattal elriasztani a köztisztviselőket attól, hogy bérüket a rájuk bízott közpénzekből egészítsék ki, fontos, hogy a csábítást is csökkentsék és a jó szakemberek számára is vonzóvá tegyék az állásokat – mondta.
Munkaügyi konfliktus
Négy közigazgatási szakszervezeti szövetség – amelyek a területen dolgozók mintegy 70 százalékát képviselik – jelentette be ugyancsak tegnap, hogy szeptemberben általános sztrájkba lépnek, mert elégedetlenek a kormány lekezelő és megkülönböztető bánásmódjával, amelyeket a közigazgatásban és a helyi közintézményekben dolgozókkal szemben tanúsít.
A szakszervezetek szerint a 2015. június 30-án elfogadott, 27-es számú sürgősségi kormányrendelet újfent bizonyítja, hogy a szférában dolgozókkal játszadozik a kormány, mivel a rendelet szerint a helyhatóságok 12 százalékos fizetésemelést ítélhetnek meg nekik, de csak akkor, ha a személyzeti költségek beleférnek a költségvetésbe, illetve a személyzeti költségekre vonatkozó plafonba – tehát nem haladják meg a 2014-es szintet. Következésképp csak akkor lehet fizetést emelni, ha néhány dolgozó felmondásával vagy létszámleépítés nyomán munkahelyek válnak szabaddá, holott a létszám így is alulmúlja a törvény által előírtakat.
Másfelől azt mondják, még június 19-én kérték a kormánytól a békéltetési eljárás elindítását, és a követeléseiket tartalmazó listát is benyújtották. Többek között azt követelik a kormánytól, hogy az egységes bérezésről szóló törvényt feleltessék meg a közigazgatási munkakörökre külön-külön vonatkozó bérezési előírásoknak, visszakérik felfüggesztett járandóságaikat (a túlórapénzt, a prémiumokat és a bónuszokat), illetve a visszavont jogaikat (13. fizetést és vakációs prémiumot), kaphassanak étkezési utalványokat és üdülési csekkeket. Kérik, hogy a dolgozók visszanyerhessék a kollektív alkudozásra való jogukat.
A szakszervezetisek kijelentették: mivel a kormány nem tartotta be törvényi kötelezettségét, hogy tíz napon belül összehívja a békéltetést, a közigazgatásban munkaügyi konfliktus állt elő.