Vadállatok tizedelik a zágoni gazdák jószágait. Már a községközpontban sincsenek biztonságban az apró állatok és a majorság. A faluközponthoz nagyon közeli portákról róka hordja a tyúkokat. A gazdák tudják, a Sina és a Cakó részen vannak a rókalyukak, onnan portyáznak a vörös bundások – de tehetetlenek velük szemben. Néhány gazdaságban vadmacska garázdálkodott.
Többen látták a termetes, szürke bundás, sávos farkú nagymacskát. Nemcsak csirkét, más baromfit pusztított el és evett meg, a nyúlpajták lakói között is „tisztességes munkát” végzett. A hegyi legelőkön a farkasok és medvék kedvenc csemegéi lettek a juhok, a bácsok már annak is örvendenek, hogy nem a pakulárokat támadják az ordasok. Még a faluközeli ciheresekben sem ajánlott bolyongani. Félő, hogy bocsait védő dühös medvével találkozik a gombászó, kiránduló ember. A vadászok tétlenek: hiába kérik a hatóságoktól, nem kapnak megfelelő kilövési keretet, így a ragadozó vadak (is) szerfölött elszaporodtak. (bokor)
