Az egykor államosított terület volt tulajdonosának fia, a Székelyudvarhelyen élő Szakács Antal még a kétezres évek elején visszaszerezte az elbitorolt jusst, ám az akkor tisztségben levő polgármesterekkel, Albert Dénessel, majd Nagy Istvánnal sem tudott megegyezni a telek eladásáról. Az ügyet bonyolította, hogy a millecentenáriumi esztendőben, figyelmen kívül hagyva a hivatalos ügyintézést – nem szerezték be az építkezési engedélyt, s nem vetették be a város nyilvántartásába sem –, emlékművet helyezett el rajta az RMDSZ. Szakács Antal 2007-ben ténylegesen is jelezni akarta, hogy a terület nem városi, hanem magántulajdon, s az emlékművel együtt körbekerítette a telket, ami igencsak rontotta a városképet. Az utóbbi években az MPP és az EMNP ellenkezése miatt nem volt meg az üzlet lebonyolításához szükséges kétharmados támogatás a tanácsban.
A határozattervezet előterjesztését Lázár-Kiss Barna András polgármester nem húzta el: mint mondotta, nincs mit túl sokat beszélni róla, mindenki ismeri az ügyet, ezért csak annyit kér a tanácstagoktól, támogassák szavazatukkal azt. Nagy István felszólalásában a város anyagi helyzetét elemezte: már nem a megyei tanács dönti el, melyik város mennyit kap, s ez látszik azon, mennyi jutott Barótnak a visszaosztásból, ráadásul nincs adóssága, a kiadások egyensúlyban vannak a jövedelmekkel, nem látja tehát akadályát, hogy egy, a közösséget gyarapító vásárlást nyélbe üssenek. Az RMDSZ frakcióvezetője reményét fejezte ki, hogy augusztus 20-án méltó körülmények közt emlékezhetnek államalapító királyunkra. A városvezető megígérte, a város rendezni és ápolni fogja az igencsak elhanyagolt növényzetű telket, s egyesíti a szomszédjában levő parkkal, így a város egyik éke lesz.
Az RMDSZ és az MPP mellett a tervezetet megszavazta az EMNP és Kencse Sándor független tanácstag is.