Maratoni, tizenhét órás tárgyalás után hétfő reggel megszületett a megállapodás a brüsszeli euróövezeti csúcstalálkozón a görög adósságválság megoldására. A görög parlamentnek pedig szerdáig, vagyis július 15-ig kell kinyilvánítania egyetértését az euróövezeti csúcstalálkozón kidolgozott megállapodással – közölte tegnap délelőtti brüsszeli sajtótájékoztatóján Angela Merkel német kancellár. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint az egyezséggel biztossá vált, hogy nincs „grexit”, Görögország nem távozik az euróövezetből. A megállapodásra a piacok is pozitívan reagáltak. Az euró erősödött.
Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke azt írta a Twitteren, hogy „egybehangzó megállapodás született”. Közlése szerint ezzel megnyílik az út az előtt, hogy Görögország tárgyalást kezdhet az Európai Stabilitási Alap keretéből folyósítandó újabb pénzügyi támogatásról. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke sajtótájékoztatóján ekképp fogalmazott: Nincs „grexit”, Görögország nem távozik az euróövezetből. Az IMF-vezér, Christine Lagarde szerint a megállapodás egy jó lépés a bizalom újjáépítéséhez.
Európai felügyelet
A megállapodás utáni sajtótájékoztatón Angela Merkel azt mondta, hogy a görög parlamentnek szerdáig, vagyis július 15-ig kell kinyilvánítania egyetértését az euróövezeti csúcstalálkozón kimunkált megállapodással. A kancellár kiemelte: Görögországban alapvető változások kellenek – példaként említette a teljes nyugdíjreform szükségességét. Mint mondta, a hellének megsegítésére egy 50 milliárd eurós privatizációs alapot fognak létrehozni, melynek felét a bankok feltőkésítésére használják majd. A „pénzelosztó szervezet” európai felügyelet alá fog tartozni, központja pedig Athénban lesz. A fő cél – Merkel szerint –, hogy a görögök a lehető legjobb módon használják fel a pénzt. Miután a hitelezők elvégzik a most tett görög vállalások teljesítésének első felülvizsgálatát, az Eurócsoport kész lehet arra, hogy szükség esetén hosszabb futamidőt állapítson meg a görög tartozásokra – mondta a kancellár.
A francia kormányfő, Francois Hollande szerint humanitárius megállapodás született, ami kihúzza a bajból Görögországot. Kiemelte, hogy nem engedik el az euróhitelek egyetlen centjét se. De a szükséges reformok és a megsegítésre szolgáló pénz kihúzhatja a bajból a görögöket. Mint mondta, Ciprasz kormányfő megígérte, hogy a megállapodás minden egyes pontját át fogja verni a görög parlamenten.
Európai harc után athéni
Alekszisz Ciprasz is pozitívan értékelte a történteket: „Ez a megállapodás lehetővé teszi számunkra, hogy a saját lábunkra álljunk.” Hozzátette, hogy az egyezséggel biztosítva van Görögország közép távú finanszírozása. Arra is kitért, hogy radikális reformokra van szükség országában, melyek a társadalom javát szolgálják és a korábbi kormányok oligarchái ellen lépnek fel. „Kemény csatában sikerült kivédeni a szélsőséges terveket. Most pedig, hogy megvívtuk a harcunkat külföldön, otthoni ellenérdekekkel kell csatázni” – tette hozzá.
Lezárult egy fejezet
A csúcstalálkozó 17 órán át tartott, és ezzel – a tagállami legfelső vezetők szintjén – minden idők eddigi leghosszabb uniós eszmecseréje lett. Az eddigi „csúcstartó” 2000-ből a nizzai tanácskozás volt a maga tizenhat órás ülésével. Hétfőn kora reggelre két nyitott kérdésben kellet még megállapodásra jutni. Az egyik az, hogy Görögország szerette volna elkerülni a Nemzetközi Valutaalap részvételét a harmadik mentőprogramban. A másik pedig az az 50 milliárd eurósra tervezett alap, amelyben Athénnak állami vagyont kellene letétbe helyeznie, hogy a privatizációs bevételekből csökkenteni lehessen az államadósságot.
Az eurózóna pénzügyminiszterei már vasárnap egyetértettek abban, hogy az Athén által csütörtökön benyújtott javaslat nem elégséges ahhoz, hogy megkezdődhessenek a tárgyalások a harmadik mentőcsomagról, ahhoz Görögországnak további intézkedéseket kell tennie.
A következőket kell teljesítenie Görögországnak:
– Az adóalap kibővítése és áfaemelés
– 25 milliárd eurós pénzügyi alap létrehozása, melybe a további görög privatizációs források kerülnek. Az összeg felét a bajba jutó görög bankok feltőkésítésére kell félretennie, a másik felét pedig fele-fele arányban adósságtörlesztésre és gazdaságélénkítésre kell fordítania – szól a tárgyalások egyik legneuralgikusabb pontjának feloldása
– Nyugdíjreform véghezvitele és a nyugdíjkorhatár emelése
– Reformokat kell véghajtani az igazságügyi rendszer területén
– Biztosítani kell a görög statisztikai hivatal függetlenségét
– Automatikus megszorításokra vonatkozó törvény elfogadása arra az esetre, ha a görög költségvetés hiányba fordulna
– Az uniós bankszanálási szabályok alkalmazása
– Az ország áramellátó hálózatának privatizációja.
Számos szolgáltató szektor szabályozásának egyszerűsítése, versenyképessé tétele.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
