Az Illés-napi ünnepséget az Andrei Şaguna Kulturális és Keresztény Egyesület szervezte számos támogató közreműködésével. Kovászna város tanácsa is támogatást szavazott, ám a román városatyák azt kérték, a pénzt inkább utalják át a vajnafalvi iskola udvarán felállítandó Avram Iancu-szobor finanszírozására. Szombaton 12 órakor került sor a hivatalos megnyitóra, de akkor még kevesen voltak a tündérvölgyi helyszínen (ide akar szabadtéri múzeumot létesíteni a Keleti-Kárpátok Nemzeti Múzeuma). Később benépesedett a tér, fogyott a hagyományos bulz (parázson sütött, túróval töltött puliszkagombóc), a juhtokány, a sózott-szárított juhhús, no meg a sör, az egyéb ital. A központi színpadon – melynek fő dísze volt a román trikolór, melyre Románia határvonalait rajzolták, benne a Románia és Kovászna felirattal – egymást követték a legnépszerűbb román folklórelőadók. Felhúzta sátrát a bocskort készítő mester, mellette a dák hagyományokat, harci felszereléseket megelevenítő csoport munkálkodott.
Délutánra a Kovászna Megyei Juhászok Egyesületének támogatásával megépült a hagyományos esztena, ahol a Popica-féle juhtenyészetből érkezett juhokat, juhászkutyákat, a juhtartással kapcsolatos tevékenységeket lehet követni. A napot késő éjjel tábortűz zárta.
Tegnap a vajnafalvi Hősök terén áldották meg az esküvői menetet, majd a tündérvölgyi esküvői házhoz vonult a népség, ahol a hagyomány szerint bonyolították le a juhászesküvőt.
Később a legények kőemelésben, birkózásban mérték össze erejüket. Muzeológusok, hagyományőrzők mutattak be román népviseleteket, a színpadon folytatódtak az előadások. Késő este, igen jó hangulatban ért véget az Illés-napi juhászlakodalom.
Korábbi években zsibvásárhoz hasonlított az ünnep, idén a szervezők kiváló munkájának köszönhetően valóban a múltat felidéző hangulat, civilizált környezet várta a vendégeket.