Késő?

2015. július 25., szombat, Máról holnapra
Demeter J. Ildikó

Gyakorlatilag életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték a 90 éves Alexandru Vişinescu volt börtönparancsnokot a kommunizmus első éveiben elkövetett kegyetlen kínzásokért. A legalább 12 ember haláláért közvetlenül felelős pribék idős korára is harcias maradt, csúnya szavakkal és gesztusokkal támadt az újságírókra, akik háborgatni merték igen jól megfizetett nyugalmában.

Még reménykedhet, hiszen az ítélet nem végleges, és már hatvan év fölötti korban harmadolható, illetve – könyvek írásával – tovább is csökkenthető a kirótt szabadságvesztés, de ez most mellékes: a lényeg az, hogy huszonöt évvel a rendszer bukása után született egy ilyen ítélet Romániában, az első, amely a diktatúra egyik gyilkosát egykori kegyetlenségéért bünteti.
Nem gondoltuk 1989 decemberében, hogy ilyen sokat kell várni rá, hogy a legtöbben meg sem érik ezt a kései igazságszolgáltatást. Sokan meg is kérdőjelezik az eljárás értelmét, hiszen az elveszett éveket, a kényszerű szenvedéseket nem adja vissza és nem semmisíti meg, ha egy mérges öreg rács mögé kerül: őt nem fogják megverni, éheztetni, megalázni, mert ma sokkal jobbak a körülmények, és az sem biztos, hogy a megítélt kárpótlást megkapják a 75 éve mindenükből kisemmizett politikai foglyok, illetve örököseik.
Mégis értékelni kell, mert az ítélet annak a jele, hogy valami csakugyan történt, nem csupán széplelkű gondolkodók és konok civil szervezetek igénye a romániai társadalom megtisztítása, szilárd erkölcsi alapokra való helyezése, hanem már állami intézmények szintjén is érezhető ez irányú elmozdulás. Bármilyen késő és bármennyire kis elégtétel – hiszen Vişinescu csak egy a sok ezer bűnös közül –, fontos lépés ez, még a korrupciós pereknél is lényegesebb. Azokban csak kisebb-nagyobb pénzlenyúlásokról, hivatali visszaélésekről van szó, a kommunizmus le nem tárgyalt pereiben az emberiség és az emberi jogok elleni súlyos vétségekről. És ahhoz, hogy Románia a valódi demokrácia és jogállamiság felé haladjon, szüksége van a múltjával való egyenes szembenézésre, ködösítésre és hazudozásra ugyanis nem lehet építeni. Illetve lehet, de az ilyen kártyavárak még a meséket sem bírják el. Láthatjuk, hogyan omlik össze lassan a posztkommunista hatalom is, pedig mindent átmentettek, amit akartak. A világos, etikus elvek szerinti cselekvés nyilván nem volt köztük, de ez most vissza is üt.
Persze nem kell illúziókat táplálnunk: az ellenállás továbbra is erősebb a számonkérésnél, és valószínűleg lesznek, akik megússzák. Egy ítélet nem jelenti a kommunizmussal való leszámolást, a visszaszolgáltatásokkal, rehabilitációkkal, jóvátételekkel, még a hiteles történelemtanítással is jócskán adósak nekünk.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Hol tervez nyaralni idén?









eredmények
szavazatok száma 311
szavazógép
2015-07-25: Közélet - Farcádi Botond:

Néppárti ultimátum az MPP-nek (Az autonómiatervezetekről Tusványoson)

Nem finomkodott sokat a Magyar Polgári Párt magatartásának ecsetelésekor Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt alelnöke tegnap Tusványoson az autonómiatervezetekről szóló vita során. Leszögezte: nem lehetséges az együttműködés, sőt, végleg elválnak útjaik, ha az autonómiastatútum ügyében az MPP nem látja be, hogy hiba volt az RMDSZ-szel közösen új tervezetet kidolgozni.
2015-07-25: Közélet - Demeter J. Ildikó:

Választási matematika, ismeretlenekkel (Tusványos)

Egy év sincs már a következő önkormányzati választásokig, és néhány napja írta alá a választási törvényeket Klaus Johannis államfő. Ezek valójában inkább a régebbi gyakorlathoz való visszatérést szabályozzák, de újdonságok is vannak, és természetesen nyitott kérdések is. Ezekről beszélt tegnap reggel a Kós Károly-sátorban három szakértő: Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Szász Alpár Zoltán kolozsvári politológus és Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa. Az első kérdéseket Pákozdi Csaba, a magyar külügyi és külgazdasági minisztérium nemzetközi jogi főtanácsadója fogalmazta meg, később a hallgatóság is bekapcsolódott. Vita nem volt, a vélemények inkább kiegészítették egymást. Az elhangzottakból összegező beszámolót közlünk.