Magyarország az egyik legeredményesebb a nyári olimpiák történetében, de eddig mégsem rendezhetett meg egy ilyen rangos eseményt, hiszen a történelem közbeszólt. Ha 2017-ben megkapják a rendezés jogát, 2024-ben történelmet írhatnak, azonban addig még sok víznek le kell folynia a Dunán. Magyarország 168 arany-, 148 ezüst- és 170 bronzérmet szerzett az eddigi nyári olimpiai játékokon, ami azt jelenti, hogy 486 éremmel a nyolcadik helyet foglalja el a minenkori éremtáblázatban.
Az 1920. évi olimpiai játékokra nem kapott az ország meghívót, mivel az első világháború vesztesei között volt. Pedig ez lett volna a magyar olimpia! Majd 1984-ben a Szovjetunió nyomására csatlakozott a szocialista országok bojkottjához, emiatt nem vett részt a Los Angeles-i olimpián. A napokban Marcel Aubut, a Kanadai Olimpiai Bizottság elnöke bejelentette, Toronto is harcba száll a 2024-es nyári olimpiai játékok megrendezéséért. A kanadai városban több olyan sportlétesítményt (uszoda, kerékpárpálya) is felhúztak az utóbbi időben, amely egy olimpián is használható. Budapest mellett eddig Róma, Boston, Hamburg és Párizs jelezte, hogy versenybe száll a rendezés jogáért. Ezen városok hallatán akarva-akaratlan is feltevődik az emberben a kérdés: mekkora az esélye Budapestnek, hogy megszervezhesse a 2024-es olimpiát?
A 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor keretében ezt a kérdést is gorcső alá vették. András Krisztina, a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem adjunktusa és sportközgazdász, Ilyés Szabolcs sportmenedzser, Szöllősi György, a Puskás Intézet igazgatója, Borók György, a BP2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft. igazgatója, Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke, Darnyi Tamás és Wladár Sándor olimpiai bajnok úszó, illetve Dala Tamás olimpikon vízilabdázó latolgatta az esélyeket. Ahhoz, hogy egy város elhatározza, meg szeretne pályázni egy olimpiát, minden társadalmi és kormányzói szinten egyetértésnek kell lennie. Budapest esetében először az önkormányzat, majd a parlament is rábólintott, utána pedig számtalan civil szervezet is csatlakozott az elképzeléshez. Egy igazi magyar olimpia lenne, ahol a sikerek és a generációs élmények miatt van értelme ezzel foglalkozni, hiszen ez egy közösségi élmény. Az olimpiákon a legtöbb érmet szerzett országok közül csak Magyarország nem rendezett olimpiát, és az tény, hogy az önbecsülését visszaszerezni vágyó országnak nagy lökést adhat egy világméretű rendezvény. Egy ilyen kis államnak sokat jelentene az olimpia, hiszen az eddigi ötkarikás rendezvények sokat adtak a magyar kultúrának, és számtalan olyan sportoló volt, aki beírta nevét az olimpiák történelemkönyvébe. Az olimpia példaképeket állíthat a gyerekek elé, legyen szó magyar vagy más nemzetiségi sportolókról, persze ez nem azt jelenti, hogy többet fognak sportolni. A 2017-es vizes világbajnokság megrendezését csak az ellenfél visszalépése miatt kapta meg Magyarország, és egy olimpia pluszt jelentene, hiszen ezt nem csak nagy országok rendeznének. Nem lehet figyelmen kívül hagyni a sportszakmai, gazdasági és országmenedzsmenti szempontokat sem. Athén és Atlanta veszteséges volt, Szöul és Sydney hatalmas profitot termelt. Kérdés az is, hogy mivé akarják változtatni Magyarországot. Ifjúsági, diplomáciai, fejlesztéspolitikai és országmarketinges kérdések is felmerülnek. Egy esetleges paralimpia a világ legnagyobb szemléletváltoztatási módszere. A lényeg, hogy ez nem csak az olimpiáról szól. A 2017-es vizes vb felfedi az erősségeket és a gyengeségeket. Egy szó, mint száz: Magyarország is leadja a jelentkezését, majd egy kisebb csodában bízva reménykedhetnek 2017 szeptemberéig, hiszen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Limában dönt a házigazda kilétéről. Hajrá, Magyarország! (mb)
