Bukarest, Ilfov megye és néhány erdélyi nagyváros körzete vonzotta a legtöbb külföldi befektetőt az év első felében. Az Adevărul összeállítása szerint Kovászna és Hargita megye a kullogók között szerepel, teljesítményüket csak néhány munténiai, illetve moldvai megye tudta alulmúlni. Ugyanakkor az elmúlt 25 év átlagához képest is jelentősen csökkent a befektetési kedv Romániába.
Az év első felében az idegen tőkével is bejegyzett hazai cégek száma kevéssel meghaladta a háromezret (3054), ennek hatodát, mintegy félezer céget júniusban vettek nyilvántartásba. A cégbíróság adatai szerint a cégeket összesen 19,48 millió dollár alaptőkével jegyezték be, tizedüket júniusban. A legtermékenyebb hónap azonban március volt, amikor több mint hatszáz céget regisztráltak, az első hat hónapban jegyzett törzstőkének pedig csaknem felét (közel nyolcmillió dollárt). Az átlagosan valamivel több, mint hatezer dolláros törzstőke – bár ez korántsem egyenlő a beruházások valódi mértékével – jelzi, hogy jobbára kis cégek vagy óvatos beruházók jelentek meg a hazai piacon. A cégek számát tekintve június folyamán Bukarest, Ilfov és Temes megye áll az élen (180, 45, 36), de például a fővárosban a jegyzett tőke átlaga nem éri el a kétezer dollárt. Ugyanakkor június folyamán a cégbíróság nem kevesebb, mint 563 külföldi tőkével is jegyzett céget törölt a nyilvántartásából, amelyek törzstőkéje meghaladta a 66 millió dollárt.
Nagyvárosok, autópálya
Ami az országos elosztást illeti, a statisztikai adatokból egyértelműen kirajzolódik, hogy a külföldi befektetők továbbra is a nagyvárosokat, illetve környéküket, valamint a megfelelő infrastruktúrával (elsősorban autópályával) rendelkező térségeket helyezik előtérbe. Hasonlóan az egyhavi adatokhoz, az év első felében is Bukarest, Ilfov és Temes megye vezeti a sort (1099, 230 és 221 céggel). A további sorrend is a nagyvárosok, sőt, erdélyi nagyvárosok, illetve azok környezetét hozza, Kolozsvár, Nagyvárad és Arad összességében több mint négyszáz céget vonzott, míg Jászváros és Konstanca egyenként száz alatt maradt. Amint a mellékelt illusztráción is látható, több mint ötven céget további öt megye vonzott, ezek közül kettő erdélyi (Szeben és Brassó).
Kullogók között
Kovászna és Hargita megye a toplista legalsó negyedében helyezkedik el, Háromszéket például csupán három megye, a sereghajtó Vaslui, Tulcea és Teleorman (8, 5, 4 cég) tudta alulmúlni. De a bejegyzett cégek számát tekintve Hargita megye is azon 17-ek „csoportjához” tartozik, ahol kevesebb mint húsz ilyen vállalkozást regisztráltak. További 12 megye a középmezőnybe került, ők az első fél évben 20–50 közötti bejegyzett külföldi céggel „büszkélkedhetnek”, ezt a csoportot Maros megye vezeti.
Honnan jönnek a befektetők?
Huszonöt év után a Romániában külföldi tőkével is jegyzett törzstőkeegyenleg (a jegyzett, a tőkeemelésből származó, illetve a törölt cégek törzstőkéjének summája) 55,4 milliárd dollár, a működő cégek száma pedig meghaladja a kétszázezret (201 689). Az első ötven származási országba csaknem mindenik uniós állam beletartozik. Hollandia áll az első helyen 11,5 milliárd dollárral, 4696 céggel, őt Ausztria követi (6,9 milliárd, 6957 cég), de nem sokkal marad le a harmadik Németország 6,5 milliárd dollárral és 20 866 céggel. A további sorrend: Ciprus (4,8 milliárd, 5650 cég), Franciaország (3,4 milliárd, 8177 cég). Ami a cégek számát illeti, az olaszok állnak az első helyen, majd a németek, a törökök és a magyarok következnek (magyarországi tőkével összesen 12 826 cég működik Romániában), megelőzve Kínát.
A számok mögött
A számok önmagukban is sokat elárulnak, ám érdemes néhány egyszerű számítást elvégezni. A rendszerváltás óta külföldi tőke hozzájárulásával bejegyzett hazai vállalkozások évente átlagban valamivel több, mint kétmilliárd dollár törzstőkét jegyeztek, az egy cégre eső tőkearány átlagban csupán 11 ezer dollár. Ugyanakkor, ha az idei első fél év dinamikája marad, akkor idénre csupán mintegy negyvenmillió dollár törzstőke érkezik az országba, ami két százaléka, vagyis ötvenszer kevesebb, mint a huszonöt éves átlag.
