Kevés a hozadéka annak, hogy siratjuk kiöregedő és lélekszámban fogyatkozó falvainkat. Országunk olyan vidékein is, ahol nagyobb a természetes szaporulat, az előző évtizedekkel összevetve fogyatkozik a népesség.
Amikor 1868-ban Orbán Balázs, a legnagyobb székely nagy művének háromszéki kötetét összeállította, 428 lélek lakta Besenyőt, melynek neve tagadhatatlanul a mi vidékünk egykori időleges lakói, a besenyők emlékét őrzi. Az utolsó hazai népszámlálók 334 személyt találtak a faluban, amelyből jelenleg 178 református szerepel az eklézsia nyilvántartásában, ellentétben a 147 évvel ezelőtt itt élő 368 lélekkel. Ezt a települést sem kerülték el a mindenkori és változatos kivándorláshullámok, a népesség tovább apad, a lakosság kiöregedőben.
Érdemes utánagondolni: miként lehetséges, hogy a falu közvetlen közelében elterülő torlasz-tó, melyhez annyi kezdeti reményt fűztünk, a vízi sportok és a horgászat paradicsomaként sem teremtett szemernyivel sem jobb létet e falu lakói számára? Mert hozadéka bizony édeskevés! A tóhoz fűződő ábrándok szétfoszlását erősíti, hogy nem halad a faluban és a tó besenyői oldalán az infrastruktúra kiépítése, ami igencsak fékezi a vendégforgalmat.
A részletekről Bács-Benke László maksai polgármestertől érdeklődtünk, aki elmondta, hogy az egyre erősödő aszályok és a globális felmelegedés okozta vízhiány miatt merőben másként látja mind az ivóvíz-, mind a szennyvízhálózat megoldásának lehetőségét. A községi vízellátást az eresztevényi Morgóban lemélyítendő fúrásokból kellene megoldani, a víz pedig az Óriáspince-tetőre épített központi tartályból szabadeséssel eljuthatna mind Besenyőre, mind Maksa község más részeire, beleértve a tóparti turisztikai pihenőövezetet is. Éppen ennyire fontos lenne a csatornahálózat bővítése és vonalának részleges változtatása is, amely Besenyőről indulna, a tó, majd a tó maksai partjának vonalát, a Besenyő-patak mentét követné úgy, hogy Maksa községközpont magasabban fekvő családi házait és Eresztevényt is rá lehessen csatlakoztatni a fővezetékre, melynek végpontjánál már megépült a tisztítóállomás.
Úgy néz ki, a besenyői ivóvízhálózat a vélhető alacsony hozam miatt dugába dől, a szennyvízhálózat tervét pedig módosítani kell. Előbbire előtanulmányt kell rendelniük, utóbbihoz a tervezet módosítása és bővítése szükséges. Pénzalapokkal rendelkeznek, pályázni fognak, mivel ígéretet kaptak a fejlesztési minisztériumtól – bizakodik az elöljáró.
Nehézkesen felsejlő jövő ez a jobb sorsra érdemes Sepsibesenyő számára. Úgy érezzük, a helyzet kulcsa mégis a polgármester utolsó szavaiban rejlik: „Sajnos nem volt lehetőség eddig arra, hogy visszaszerezhesse a Besenyői-tó használati és tulajdonjogát Maksa község. Csak őt illetné a tó értékesítésének, használatának joga, mert ezt a községet rövidítették meg annak idején 90 hektárral! Ezért érezzük magunkat úgy, mint akiket gyarmatosítottak!”
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
