A megóvott dolgozatok újrajavítása után még tizenhat vizsgázónak sikerült a pótérettségije.

Mióta háziasszonyt hordoz a Föld a hátán, mindig törekedtek arra, hogy a nyár és az ősz bőségét, ízeit és színeit, zamatait megőrizzék a téli ínségesebb, szűkösebb időkre. S erre rengeteg módszert találtak ki, se szeri, se száma az eljárásoknak, az egyszerű szárítástól a legbonyolultabb konyhai műveletekig. Nem is volt valaha nagyobb büszkesége gazdasszonynak, mint a kamrapolcon sorakozó sok-sok kisebb-nagyobb befőttesüveg tele édes befőttel, savanyúsággal, zöldségekkel. Nos, ha ma nem is akkora mértékben – hiszen már nem függ a háztartás a kamra bőségétől, a legtöbb városi családban naponta-hetente szerzik be a főzéshez szükséges alapanyagokat, félkész és készételeket –, azért csak elkapja a legkényelmesebb háziasszonyt is ilyenkor az eltevés láza. Igaz, pillanatnyilag nincs könnyű dolga senkinek, hiszen a hosszan tartó szárazság megviselte a terményeket is, van, aminek szinte napok alatt lecsengett a szezonja, másoknak meg nem a legjobb a minősége (például elég nehéz olyan uborkát találni, amely nem taplós vagy nem üreges a közepe). Pedig igazán finom zöldség- vagy gyümölcskonzervet friss, lédús, érett (de nem túlérett!) alapanyagból lehet készíteni.