Az egészségügyben dolgozók fizetésének emelésére vonatkozó, augusztus 26-án elfogadott sürgősségi kormányrendelet még nem jelent meg a Hivatalos Közlönyben, a megyei kórház vezetősége a szakszervezettől kapott példány alapján végzett számításokat a béremelésből adódó pluszköltségekről. Egyik számítás szerint 550 ezer lejes havi többletről van szó, más módszertannal számolva ez az összeg elérheti a 750 ezer lejt is – tudtuk meg a kórház menedzserétől. „Az alkalmazási bér a munkakörnek megfelelően tartalmaz bizonyos pótlékokat, az alapbér pedig ezen felül azokat a juttatásokat, amelyek a váltásban végzett munkáért, a sajátos munkafeltételekért járnak, ez jóval nagyobb, mint az előbbi. Eddig az ügyeleti díjat az alkalmazási bér után számolták, most átkerült az alapjuttatáshoz, tehát az utána számolt pluszjövedelem is nagyobb. A 25 százalékos emelést minden pluszjuttatás után egyenként kell kiszámolni, és több annál, mint az alkalmazott összbevételének negyede. Sok az ismeretlen tényező, ezért nem végezhető pontos számítás, és emiatt gondoljuk, hogy 550–750 ezer lej közötti az a különbség havonta, amellyel növekedne a kórház béralapja. Nincs semmilyen információnk arról, hogy ezt a költségvetéshiányt milyen formában, mikor és milyen mértékben födi le az egészségbiztosítási pénztár. Elképzelésünk szerint csak az esetszám után kifizetett összeg növelésével lehetne megoldani, ami azt jelentené, hogy a jelenlegi 1440 lej helyett 1774 lejt kellene fizetnie a biztosítónak minden beutalt, illetve ellátott beteg után. Lehetséges lenne a járóbeteg-rendelő konzultációinak drágítása is, de ennek van egy visszaütője, ha ott megemelik a vizsgálatok árát, akkor a magánrendelőkben is emelni kellene azoknál a szakorvosoknál, akik szerződéses viszonyban állnak a biztosítóval. Mindez ellenben a költségvetés hátrányára történne, holott inkább az ellátás minőségének javítására kellene fordítani a pénzt.”

Méltányos bérezés kellene
András-Nagy Róbert szerint a sürgősségi kórházaknak egy alapköltségvetést kellene juttatni, amely az ellátott esetszámtól független, és azt kellene kiegészíteni teljesítmény szerint. Ezt többek között azzal indokolja, hogy a kórház olyan, mint a tűzoltóság, készenlétben kell állnia, ha van beteg, ha nincs, ha van sürgősség, ha nincs, ugyanakkor az osztályok tizenegy ügyeleti vonala ellátja a sürgősséget is, ennek anyagi fedezetét is a kórház állja.
„Nem az a kérdés, hogy kellett-e fizetést emelni, hisz egyértelmű, hogy kellett, de előbb fontos lett volna kijavítani a létező anomáliákat, és nem azt választani, hogy egységesen mindenki kapjon 25 százalékos emelést. Kórházon belül óriási különbség van a fizetések között, egyes orvosok bére akár kétszerese is a többiekének, a patológián például kétszer-háromszor akkora a fizetése az orvosnak, mint egy sebésznek. Sok esetben a főnővér kevesebbet keres, mint azok az asszisztensek az osztályon, akik váltásban dolgoznak. Ez sincs rendjén, mert a főnővér oldja meg az osztály problémáit, ő felel azért, hogy minden működjön. Előbb egy méltányos bérezési rendszert kellett volna kidolgozni, és utána emelni. Ha pedig a bérnövekedésnek nem lesz költségvetési fedezete, akkor a gyógyszerre, kötszerre fordítható összegekből kell lefaragni, s fennállhat olyan helyzet, hogy a betegnek kell hoznia az antibiotikumot, a cérnát, az injekciós tűt, a perfúziós készüléket. Ezt nem tudom elfogadni.”

A rendszer meglopja a kórházakat
Az egészségügyi miniszter arról beszél, hogy az elektronikus kártya használatával spórolni lehet, de ez egyelőre abból áll, hogy nem fizetik ki az elvégzett szolgáltatásainkat – állítja dr. Antal Álmos. Az orvos igazgató arra utal, hogy a rendszer hibája miatt sok esetben nem sikerül feltölteni az adatokat, és azt a vizsgálatot, amelynek elektronikusan nincs nyoma, az egészségbiztosítási pénztár nem fizeti ki. A kórház járóbeteg-rendelőiben emiatt óriási a bevételkiesés, gyakori, hogy a meghatározott legtöbb hetvenkét óra alatt sem sikerül bevinni az adatokat a programba, illetve „amikor a rendelőbe új beteg érkezik, lehetetlen, hogy az asszisztens még az előbbi esettel foglalkozzék”. Antal doktor szerint kórházon belül nem mindenki veszi komolyan, hogy a finanszírozás az ellátott és hibátlanul lejelentett esetszám után történik, „ami természetesen nincs rendjén, de amíg ez így van, minden egyes eset számít”.
A fizetésemelés módjáról egyelőre elképzelése sincs az igazgatónak. Szerinte a jelenlegi költségvetésből csak drasztikus intézkedések árán lehetne kifizetni az emelt béreket. „Orvosellenes, személyzetellenes intézkedést nem akar senki hozni. A pótlékokat, a létszámot lehetne csökkenteni, egyik sem jó, de ha köteleznek az egységes 25 százalékos béremelésre, és nem rendelik hozzá a szükséges összegeket, akkor a menedzser nem tehet mást, mint ezekhez az eszközökhöz folyamodik. Attól tartok, nehéz lesz tisztességes megoldást találni.”
Az már indulásból nem helyénvaló, hogy a bedolgozókra nem vonatkozik a béremelés – állítja a kórház menedzsere, aki szerint nem várható el, hogy az az orvos, aki alkalmazott az egyik kórházban és szerződés alapján ügyeletezik egy másikban, két különböző órabérért vállaljon szolgálatot. A sepsiszentgyörgyi megyei kórház e tekintetben is érintett, nyolcszázöt alkalmazottja mellett kilencven bedolgozóval áll szerződéses viszonyban, ha az ő bérüket nem emelik, előfordulhat, hogy többen otthagyják a kórházat – véli András-Nagy Róbert.
Tény, ha a kórházak költségvetését valamilyen módon nem egészítik ki a béremeléshez szükséges összegekkel, a jelenlegi szinten sem lesz biztosítható az egészségügyi ellátás, ha pedig a kormány visszakozik, és nem válik kötelezővé a közszférában dolgozó egészségügyi alkalmazottak fizetésének 25 százalékos emelése október 1-jétől, akkor a csalódott munkavállalók tömeges tiltakozására lehet számítani.