Egy ősi DNS megoldhatja Európa egyik legnagyobb etnikai rejtélyét, a baszkok eredetét. A kétmilliós népcsoport a spanyol–francia határ két oldalán él (többségük Spanyolországban), és Nyugat-Európa egyetlen nem indoeurópai népcsoportja. Antropológusok és régészek már régóta kutatják a baszkok eredetét.
A baszk nyelvről sem tudnak sokkal többet: ősi eredetű, és semmilyen más nyelvvel nem mutat rokonságot. A baszkok antropológiailag is eltérnek a környező népektől, saját kultúrával, zenével és szokásokkal rendelkeznek.
Mivel ennyire különböznek a szomszédoktól, adott volt a feltételezés, hogy ősi telepesek leszármazottjai, csak abban nem voltak biztosak, hogy mennyire régi népcsoportról lehet szó. Egy új kutatás ezt igazolta. Ezek szerint a baszkok korai földművesek leszármazottjai, akik a helyi vadászokkal keveredtek, mielőtt egy évezredre elzárkóztak volna a külvilágtól.
Mattias Jakobsson, az Upsalai Egyetem kutatója a Spanyolország északi részén lévő El Portalónban talált kőkori emberi csontvázakat vizsgálta meg, s kiderült, nagyjából időszámításunk előtt 3500–5500 között élt telepeseké, akik a legközelebbi rokonai a ma is élő baszkoknak.
A baszkok ősei letelepedésük után elszigetelődtek a környező népcsoportoktól. Valószínűleg azért, mert más volt a kultúrájuk, és persze a földrajzi adottságok is szerepet játszhattak, a terület, ahol éltek, nehezen meghódítható. Ez azt is jelenti, hogy a baszkok földjét nem érintette az egész Európára kiterjedő népvándorlás.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
