Ugron-toborzó Zabolán

2015. szeptember 10., csütörtök, Faluvilág

Háromszéki Ugronok találkozójának is lehetne nevezni, de Ugron Béla ad-hoc meghívója nemcsak a háromszékieknek szólt, így a zabolai Mikes-kastélyban távolabbról érkezők is megjelentek.
 

  • Ugron-címer (Tóth János után)
    Ugron-címer (Tóth János után)

A nagyvilágban szétszóródott székely Ugronokat, az ábránfalvi gyökerűeket napilapban bemutatni lehetetlen, kevés a család, amely ennyire népes lenne, s fája ennyi­re ágas-bogas. Nem családtalálkozóra-konferenciára hívta rokonait a Solymáron élő Ugron Béla szervező, hanem egyszerűen ismerkedni, kezet fogni, egy asztalhoz ülni, címeket, telefonszámokat, e-mail-címeket cserélni. A háromszéki gyökerű nemzetségből félszáznál több személy tette tiszteletét a zabolai funduson, azért ott, mert az Ugronokat rokoni szálak kötik a Mikes családhoz. Családtörténeti bemutatót nem tartottak, de számbavételnél számítógépébe regisztrálta a megjelenteket a Floridában élő Tóth Kristóf, Ugron-Tóth Katalin fia, akinek masinájában egy Csehországban működő genealógiai társaság jóvoltából kiterjedt Ugron-családfa lapult, s bárki újabb ággal csatlakozhatott, ha bemondta felmenőinek néhány adatát.
Ugron Imre az anyaországból érkezett, és magával hozta 89 éves édesanyját, Bánffy Máriát, aki a legidősebb, a Nyújtódon élő Ugron Gábor legkisebb csernátoni unokája, a három és fél éves Lőrincz-Ugron Zselyke pedig a legfiatalabb résztvevő. A zabolai, pákéi, sepsiszentgyörgyi, kovásznai, nyujtódi és csernátoni Ugronok, akik zömében a család kovásznai ágához kapcsolódnak, a Marosvásárhelyről, Kolozsvárról, Budapestről, Erdőszentgyörgyről és Floridából érkező rokonokkal ismerkedtek. Miként azt Kocs János, a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Genealógiai Társaság elnöke elmondta, ez az Ugron-ág a XVIII. század derekáig biztosan visszavezethető, s innen, mint a szörcsei és kovásznai Ugronok, egészen a krími tatár-fogoly Ugron Pálig (1667), s a székelyszentmihályi Ugron Istvánig.
A kissé merevebb reggeli hangulatot a felsőcsernátoni általános iskola Csernátoni Csermely nevű negyedszáz gyerekből álló furulyaegyüttese törte meg, akiket oktatójuk-karmesterük, Ugron Zsuzsanna Karolina hozott Za­bolára. Zárószámukat, a székely himnuszt tisztelgő vigyázzállásban hallgatta a teremnyi Ugron. Miközben rotyogott az udvaron az Ugron-gulyás, a legváltozatosabb tüzes vizek oldották a nyelveket, indították útra a családi történeteket, s időt szakítottak arra is, hogy közös rövid túrát tegyenek az arborétummal övezett Mikes-uradalomban.
A régi Ugronok szelleme valahol ott bujkálhatott az arborétum fái között, mert azt mesélték, hogy elődeik nem voltak hajlandók olyan családi címert a falra tenni, amilyent a császár Ferenc József ajánlott, maguk rendeltek kedvükre valót! Ugron Béla rendezvénye követendő példa, ő egyike azoknak az egyre szaporodóknak, akik kihasználva a rendszerváltozás teremtette lehetőségeket, újra élő tudományággá teszik a majdnem fél évszázadig száműzött és a kelet-európai országokban nemzetiségi okokból tiltott tudományt.

Hozzászólások
Szavazás
Ön be fogja-e oltatni magát koronavírus ellen?







eredmények
szavazatok száma 2619
szavazógép
2015-09-10: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Fehér ruhában az őrtorony (Szotyori hétköznapok)

Az, hogy Szotyor Sepsiszentgyörgy része, már közigazgatás-történet, de a település lakói, reformátusok és római katolikus magyarok a múltban és a jelenben is önálló módon élték/élik meg közösségi és felekezeti életüket. S most, amikor tatarozták és meszelték a tornyot, hófehér ruhát öltött magára, és messzire ellátszik az Olt magas teraszáról, mintha egyfajta öröm, amolyan ünnepre való készülődés érzése költözött volna a helyiek lelkébe.
 
2015-09-10: Belföld - :

Párbeszédre hív Kelemen (Román–magyar viszony)

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint javítani kell az intézményes párbeszédet Magyarország és Románia között, mert a két állam közötti viszony romlása kihat az erdélyi magyarság életére. A politikus ugyanakkor óvatosan fogalmazott a székelyföldi autonómiakérdésben.