Elutasította tegnap a szenátus házbizottsága a hétfőn elhunyt Corneliu Vadim Tudor hozzátartozóinak kérését, miszerint a Nagy-Románia Párt volt elnökének koporsóját felravatalozhassák a felsőházban. A politikus családja arra hivatkozott, hogy Vadim Tudor korábban a szenátus tagja volt, és különböző tisztségeket is betöltött a törvényhozó testületben. Az elutasító válasz után a hozzátartozók egy bukaresti ortodox templomban ravatalozták fel a koporsót. (Maszol)
TÍZBŐL NYOLC. Nincs ma veszélyesebb állás az országban, mint nagyvárosi polgármesternek lenni: tízből nyolc az Országos Korrupcióellenes Ügyészség eddigi mérlege a romániai nagyvárosokban. A 2014-es évet a közigazgatás fekete évének is lehetne nevezni, hiszen abban az esztendőben nem kevesebb, mint tizenhét megyeitanács-elnök ellen indított eljárást az ügyészség. Korrupt vagy annak vélt polgármestereinkre is rájárt a rúd, tizenhat elöljáró, köztük Resicabánya, Târgovişte, Râmnicu Vâlcea, Piatra Neamţ, Mangália, Bákó és Máramarossziget városvezetőinek viselt dolgait is vizsgálni kezdte a hatóság. A 2015-ös év közepéig már szinte alig marad olyan városvezetés, ahol ne tettek volna látogatást a korrupcióellenes ügyészség nyomozói, az ország tíz legnagyobb városából nyolcnál már vizsgálódtak. Még csak Nagyvárad és Galac városvezetése kerülte el a vizsgálódást, a kérdés csak az, hogy meddig. (Transindex)
JOHANNIS A DIASZPÓRÁRÓL. Klaus Johannis román államfő szerint Romániának hasznosítania kell az országból elvándorolt románok potenciálját. Amint a román diaszpórát megszólító Smart diaspora (Okos diaszpóra) című bukaresti konferencián tegnap kijelentette, a diaszpóra potenciálja akkor lesz teljes mértékben hasznosítható, amikor nem kényszerből, hanem választás eredményeként fognak külföldön élni és dolgozni a románok. Mint mondta, Romániának három alapvető kérdést kell megoldania a kivándorlók ügyében: el kell érni, hogy külföldi diplomáikat itthon is elismerjék, így bármikor hazatérhessenek, a levélben történő szavazás biztosítása által erősíteni kell anyaországhoz való kötődésüket, és tudatosítani kell bennük, hogy ők a román kultúra és hagyományok nagykövetei, így ennek tudatában kellene élniük és cselekedniük idegenben. Becslések szerint az 1989-es rendszerváltás óta két-hárommillió román állampolgár hagyta el az országot. (MTI)