A hetvenegy esztendővel ezelőtt Szárazajtán történt vérengzés áldozatainak emlékére szombaton szervezett megemlékezést a leszakadó eső befolyásolta, de elverni nem tudta: a mártírok még mindig bánatos hozzátartozói, a falu népe és az elszármazottak kitartottak, s a templomozást követően a bazaltoszlopos emlékműnél lerótták kegyeletüket.
A megemlékező istentiszteletet tartó Kelemen-Karikás Árpád Pál apostol rómabeliekhez írt levelének igéjére – Enyém a bosszúállás, én megfizetek – épített beszédében arra kérte a gyülekezet tagjait, bármilyen nehéz is legyen számukra feldolgozni az 1944. szeptember 26-án történteket, szívükben ne haraggal éljenek az elkövetőkkel szemben. „Nem vagyunk indulatoktól mentesek mi sem, ezért első gondolatunk az lehet, hogy fájdalmunkért, vesztességünkért meg akarunk fizetni; ha mi szenvedtünk, szenvedjenek ők is. Ne engedjük, hogy a rosszra rosszal válaszoljunk. Minket fájdalom ért, de a rosszra jóval válaszoljunk, s a mi sebeink is gyógyulni fognak” – fogalmazott a református egyházközség idén beiktatott lelkésze.
A szakadó eső néhány pillanatra ugyan megtorpantotta az isten házából kilépőket, de eltántorítani nem tudta, s rendezett sorokban levonultak az áldozatok emlékét őrző, 1994-ben készült alkotáshoz. A megszokott rendtől eltérően előbb a kegyelet virágait helyezték el, majd az egyre inkább csepergéssé szelídülő időjárást látván nem tértek vissza a templomhoz, hanem folytatták a megemlékezést.
Kelemen-Kerekes Árpád a Gavrilă Olteanu vezette Maniu-gárdisták által életüket vesztők nevét – Elekes Lajos, Gecse Béla, Nagy András, Nagy D. József, Nagy Sándor, Málnási József, Németh Gyula, Németh Izsák, Szabó Beniám, Szép Albert, Szép Albertné Málnási Regina, Szép Béla és Tamás László – olvasta fel. A Történelmi Vitézi Rend Bardoc–Miklósvárszéki székkapitánya, Bartha Imre kötelességüknek mondotta, hogy az ártatlanul kivégzett nemzettársaik előtt évről évre fejet hajtsanak, majd úgy fogalmazott, példájuk mementó a ma élők számára, hiszen ma sincs másként, mit egykoron: a román hatalom a prefektusi hivataltól kezdve minden állami szervén keresztül azért cselekszik – mi sem bizonyítja jobban ezt, mint a himnuszunk ellen intézett támadás vagy az, hogy önrendelkezési jogunkról hallani sem akarnak –, hogy mint közösség megszűnjünk, beolvadjunk vagy szülőföldünk feladjuk, s elhagyjuk az országot. Bartha Imre politikai vezetőinket is megszólította: miközben Európában egyre többen kérik hangos szóval az autonómiát, a mieink nem, sőt, emlegetni is csak négyévente, korteskedéseik alkalmával szoktak.
A megemlékezés az IKÉ-s fiatalok műsorával, majd a hetvenegy esztendővel ezelőtt történt véres események színhelyén, az iskola udvarán tartott szeretetvendégséggel ért véget.
Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Havi támogatás (előfizetés): a megadott összeget havonta automatikusan levonjuk a kártyádról (minimum 5 RON/hó). Bármikor lemondható, a kezeléshez e-mailben küldünk egy egyszer használható kezelő linket.
