Cselovszki Zoltán, az Iparművészeti Múzeum megbízott főigazgatója felidézte, annak idején a múzeumalapítás egyik célja az volt, hogy emeljék a közönség jó ízlését. A kortárs dizájn területén hasonló elveket vall ma is a múzeum – tette hozzá. Felhívta a figyelmet, hogy Spanyolország az eseménysorozat díszvendégeként 25 éves gasztrogyűjteményét mutatja be. José Ángel Lopéz Jorrín, Spanyolország budapesti nagykövete a programok közül kiemelte a Tapas című kiállítást, amely bizonyítja, a gasztronómia művészet, maga a kultúra, egy életmód. Manuel Estrada, a Bienal Iberoamericana de Diseno ügyvezető elnöke hangsúlyozta: a mai posztindusztriális társadalomban a minőségi gyártáshoz és fogyasztáshoz elengedhetetlen a minőségi formatervezés, a kreativitás és az alkotóerő. Böszörményi-Nagy Gergely, a Dizájn Terminál főigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a dizájnhét programsorozata páratlan összefogással valósult meg.
A Dizájn Hét Budapest olyan márkanévvé vált az elmúlt csaknem másfél évtized alatt, amely egyesíti a képzőhelyek, a magyar start-up kultúra és a hazai innováció hagyományait – magyarázta Bendzsel Miklós, a Magyar Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Formatervezési Tanács elnöke. A rendezvény 12 éves története alatt még soha nem volt ennyire termékeny és piacérett a bemutató választéka – emelte ki, utalva ezzel a formatervezési díjpályázatra beérkezett több mint 300 nevezésre, valamint a Dizájnmenedzsment Díjra érkezett csaknem 100 jelölésre. A rendezvény központi témájának idén azért az otthont választották a szervezők, hogy a nagyközönség számára is bemutassák: a dizájn nem elvont dolog, hanem a mindennapok része – fogalmazott Osvárt Judit, a rendezvény projektvezetője.